Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
114 készült tervrajz,73 majd 1899-ben helyszínrajz. 74 A munkálatokat 1899 áprilisában kezdték meg, a korabeli beszámoló szerint az „egészet emelni fogja, hogy az ó-temető felé kibővítik a sétateret metsző két kocsiutat a sétány felső és alsó végére teszik át, úgy hogy a személyfelvételi pályaház előtt levő díszkert, a vasúti sétatér előtt leendő díszkerttel egy egészet képezend.”75 Képeslapok tanúsága szerint a Katona József-szobrot hatalmas szőnyegággyal vették körül, a kaszinó előtt pedig szökőkút és medence is volt.76 (A szökőkút medencéje használaton kívül ma is megvan, a Katona József Múzeum épülete előtt.) A plasztikai alkotások a 19. század végére a közkertek szinte elmaradhatatlan kellékei lettek. Ekkor a közkerteket már a központokhoz közelebb igyekeztek kialakítani. A kecskeméti sajtóban már megfogható az igény a parkok „közelebb hozatala” iránt, azaz, a városhatárokban található parkokat már távolinak érzékelték, s a városmagban keresték a felüdülést.77 A városközpontok kertészeti ren dezése az úthálózat fejlesztésével függött össze: új tereket (piacterek) létesítettek, de ezeket ekkor még ritkán parkosították. A korai, jelentős példák közé tartozik a kecskeméti Szabadság tér szőnyegágya a Népbank előtt, a református bazárral szemközt, amely 1913-as képeslapon még nem szerepel, a két világháború között azonban már fás, bokros liget volt a helyén.78 Cegléd kertészeti rendezésekor Félegyházához hasonlóan az egyes létesítmények, épületek hangsúlyozására törekedtek. A város belsőségének szabályozási tervét 1892-ben készítették el, amelyben megjelölték az egyenesítendő, kinyitandó utcákat. Az új építkezések többnyire e terv figyelembevételével történtek, s ezek további városrendező munkát vontak maguk után. Az 1905-ben elkészült zsinagóga előtti területet 1907-es közgyűlési határozat értelmében 1910-ben sajátította ki a város, hogy a bontás után új parkot hozhassanak létre. Ezt az új díszteret a zsinagóga építéséhez nyújtott városi támogatás fejében a hitközségnek kellett parkosítania, de a további fenntartásáról a város gondoskodott.79 Az 1908-ban felépült vasútállomás előtt, a Rákóczi út végét lezáró új teret (ma parkoló) szintén az új, monumentális középület érvényesülése érdekében alakították ki, a teret szőnyegágyak tagolták. ▼ 73 MNL BKML XV. 15.a. 48. téka, 414. tétel. 74 Tárnok József helyszínrajza, MNL BKML XV. 15.a. 48. téka, 415. tétel. 75 Érdekes szépítés, in: Kecskeméti Lapok, 32. évf. 18. sz. 1899. április 30. 4. 76 Képeslap 1900-ból. ZM, ltsz. 0125678 77 Erről tanúskodó cikkek: Miben vagyunk még hátra?, in: Kecskeméti Lapok, 8. évf. 25. sz. 1875. június 20. 1. Kecskemét, március 10. 1876, in: Kecskeméti Lapok, 9. évf. 11. sz. 1876. március 12. 1. Ujdonságok, in: Kecskemét, 4. évf. 32. sz. 1876. augusztus 6. 3. Kecskemét és az ezredév XI, in: Kecskemét, 23. évf. 37. sz. 1894. szeptember 16. 1–2. 78 Képeslap 1913-ból. ZM, ltsz. 0125884. Képeslap 1940 körül. ZM, ltsz. 0125900. A parkot mutató képeslapok nincsenek datálva, csak az egyik 1914-re. ZM, ltsz. 0174011. Képeslap 1914-ből, OSzK. 79 MNL PML V. 71.a. Közgyűlési jegyzőkönyv, 20. köt. pag. 9 (1907. június 20.), 43 (1907. szeptember 12.), 58–60 (1907. október 3.) Uj tér, in: Ceglédi Ujság, 20. évf. 11. sz. 1910. március 13. 4.
