Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 5. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén II. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
115 Különféle törekvések A fásítás a régió egészét tekintve nagyobb lendületet csak 1900 után vett, jelentős részben a faiskolák kötelező fenntartásáról szóló 1894. évi XII. törvénynek köszönhetően. A kisebb települések között is akadt, amelyik korszerű közkert létesítésén fáradozott. A Kecskemét tanyaövében, 1892-ben telepként alakult Helvécián a svájci származású Wéber Ede hozott létre szőlőtelepet.80 Ehhez a 137 házzal működő mezőgazdasági egységhez szervesen hozzátartozott volna az a nagyobb szabású park, amelyet a fővárosi királyi kertészeti tanintézet munkatársa, a több budapesti közparkot tervező Räde Károly jegyzett, tervét az országos szaksajtó is közölte. A telepen működő kertészeti szövetkezet számára 1899-ben már készen volt az Erzsébet-emlékkert terve, amely szerint a 12 000 négyzetméteres, téglány területét fenyősor kerítette el a környezetétől. Közepén kettős tórendszert vettek körbe tekervényes, koncentrikus sétautak. A kertben cserjék, padok, rosarium lett volna, a virágágyakból pedig gruppokat alakítottak ki, részben egy majdan emelendő szobor helyét is kijelölve ezzel. A kert összeköttetésben volt a gyümölcsössel is, ez különböztette meg Räde más munkáitól, ugyanakkor a tájkerti elemek és a geometrikus rend szerint komponált egységek vegyítése ezt a művét is jellemzi.81 Helvéciához hasonlóan parkot alakítottak ki az 1883-tól működő állami Miklós-szőlőtelepen is,82 Hankovszky Zsigmond (1864–1949) szőlő- és gyümölcs telepén is (1898–1910 körül, a Hankovszky-liget később a város részévé vált annak növekedésével)83 és Zaboretzky Ferenc építész helvéciai birtokán is, 84 igaz, ez utóbbiak inkább magánkertnek tekinthetők. A kertészeti telep és közkert kialakításának együttes szándéka ugyanakkor csak e fenti, kivételes esetben találkoztak. Nagykőrösön 1856-ban hozták létre a városi műkertet 15 holdnyi területen,85 de parkot a jelenlegi ismeretek szerint nem alakítottak ki rajta. A ceglédi híres Unghváry-féle telepek is tisztán gazdasági egységek maradtak, legalábbis a források nem szólnak arról, hogy a több száz holdas gyümölcs- és szőlőtelepek között lettek volna a kikapcsolódást szolgáló területek is. ▼ 80 A Helvécia szőlőtelep története, in: Kecskeméti nagy képes naptár 1894. közönséges évre, 5. évf., Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét 1894, 187–197. Képek Helvéciából, in: Nagykőrösi nagy képes naptár 1907. közönséges évre, Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét 1907, 93–95. 81 Erzsébet királyné emlékkert az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet telepén, in: A kert, 5. évf. 19. sz. 1899. október 1. 643–644. 82 Vázlat a kecskeméti m. kir. orsz. Miklós szőlőtelepről, in: Kecskeméti nagy képes naptár 1890. évre, 1. évf. szerk. Nagy Imre, Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét 1890, 28–35. 83 Juhász 1998, 251–252. 84 Nagykőrösi nagy képes naptár 1907. közönséges évre, Első Kecskeméti Naptárkiadó Vállalat, Kecskemét 1907, 95. 85 Danóczy 1905, 32.
