Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
108 alapgondolatává lett, noha az újabb, építészeti kertek teljesen más eszközökkel valósították meg. A közkertek építményei, felszerelése A közkerteket a bennük elhelyezett építmények szempontjából is érdemes tárgyalni. A sétányok, ágyások útvonalait a legtöbb esetben ugyanis úgy alakították ki, hogy a szórtan elhelyezett épületek, építmények megközelítéséhez megfelelő hangulatot készítsenek elő. A kecskeméti Műkertbe vezető útvonal jó példa erre, de célirányosan, egyenes úttal vezették a kőrösi Cifrakert látogatóját is a park legfontosabb épületéhez, a Svájciházhoz. A közkertek építményei stiláris szempontból különböznek más urbánus terek épületeitől. A kecskeméti Vasútkertben 1875-re elkészült vendéglő még – a magyarországi főúri kertek építményeihez igazodva – klasszicizáló stílusú volt. A Műkertben 1883-ban mulató (tánchely), 1888-ban nyári vendéglő, 1903-ban sörcsarnok épült,43 ezek stílusa, jellege, az ún. svájci stílus azonban újnak számí tott a mezővárosokban. A kecskeméti vasúti sétatér kioszkját (később cukrászda) Kerekes Ferenc tervezte 1899-ben.44 Szintén svájciház-stílusban, vagy könnyű faszerkezettel, miként a ceglédi Népkert Vaskovits Antal építőmester tervezte, földszintjén egyébként neoreneszánsz jellegű vigadója is (1896). A nagykőrösi Cifrakertben minden építmény hasonló ezekhez, különös tekintettel az 1871-ben tervezett,45 1872-ben megépült, mai formáját 1891-ben elnyert nagykőrösi Svájciházra, amely a nevét a stílusáról kapta.46 A Svájciház a Cifrakert központi építménye, köré szervezték, illetve vele összefüggésben helyezték el a kert többi építményét, az 1900-ban Búz Dániel ácsmester terve szerint elkészült zenepavilont.47 Ugyanitt 1901-ben nyári színház (aréna) épült a kecskeméti ács, Bognár Ferenc 1899-es tervei alapján.48 A tekepályát Szépe Antal tervezte 1904-ben. 49 1907-ben egy a pesti Népligetéhez hasonló, ámde jóval kisebb, szerényebb kerti ▼ 43 Novák 1989, 426., 429., 430. 44 MNL BKML XV.15.a. 48. téka, 465. tétel. 45 MNL PML XV.7. T46. A Svájciház főhomlokzati vázlatterve, papír, tus, diópác, 25×33,5 cm. A Svájciház oldalhomlokzati vázlatterve, papír, tus, diópác, 25×35,5 cm. 46 A Svájciházat az 1870-es évekre, a többi építményt 1900-ra datálja Novák 1989, 427–428., 431., 433–436. Nagykőrös városmonográfiája szerint az épület 1872-ben épült. Galgóczy 1896, 487. A tervek 1871-ből valók. 47 MNL PML XV.7. T299 Zenepavilon vázlatterve, papír, ceruza, akvarell, 33×24,5 cm, vázlatrajz a zenepavilonhoz, papír, ceruza, akvarell, 21×34 cm; zöld tusvázlat, papír, tus, 20×29 cm. Rácz (szerk.) 2005, 109–115. 48 MNL PML XV.7. T299 Bognár Ferenc: Nyári színkör terve, alaprajz, Kecskemét, 1899. március 20. papír, ceruza, akvarell, 77×57,5 cm. Bognár Ferenc: Nyári színkör látványterve, Kecskemét, 1899. március, papír, ceruza, akvarell, 53×84 cm. 49 MNL PML XV.7. T46. Szépe Antal: tekepálya vázlatterve, 1904. április 9. papír, tus, 43,5×47,5 cm.
