Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Brunner Attila: Az első városi közkertek Kecskeméten és környékén I. (Szempontok az alföldi parkok kutatásához)
109 locsolótorony tervei készültek el.50 A csongrádi Népkertben cukrászda, étterem, kuglipálya és nyári színház volt (a színházat 1921-ben, a többi építményt az 1960-as években bontották le).51 Épült faszerkezetes vendéglő és mulatóhely a Cegléd melletti Istvánligetben is, 1912-ben (László László ács, Izsó János kőművesmester munkája).52 A fűrészelt deszkadíszeiről, csipkézett ereszeiről könnyen felismerhető, a hegyvidéki nyaralók és tengerparti üdülők Európa- (és világ)szerte elterjedt stílusa, a korszakban svájci stílusként említett jelenség a szórakozás módusza volt. Nemcsak a közkertekben, így például a kiskunfélegyházi Ring Lajos ideiglenesen épített „söröző illetőleg mulatóka” céljára szolgáló kerthelyisége, az 1907-ben épített Ring-kert is a svájci módban épült.53 A svájci stílus egyik legkorábbi jelentkezése a pesti építőmester, Máltás Hugó által a kőrösi Cifrakertbe tervezett kertészlak egyébként romantikus stílusú épületén mutatható ki.54 A köz- és magánépületekkel beépített centrumokból a növényzet által elkülönített terekben (mesterségesen létrehozott tájakban) ideiglenes használatú építmények sora tanúskodott arról, hogy a stílus és a funkció, a társadalmi térhasználat szorosan összefüggtek. Egyetlen építményterv nem illeszkedik ebbe a sorba, a kiskunfélegyházi második városi park B. Kiss Lajos-féle tervéhez készített vasszerkezetű víztorony terve, amelyet a kecskeméti Zaboretzky Ferenc tulajdonában álló Vasszerkezeti Műhely készített 1911-ben (nem valósult meg).55 Ugyanakkor a fák között megbúvó, faszerkezetű építmények között a vasnak is megvolt a helye. Öntöttvas utcabútorok (kerti padok, lámpák) a képeslapok tanúsága szerint Cegléden, Nagykőrösön, Csongrádon és Kecskeméten is voltak, továbbá Helvécián. A kecskeméti Műkertbe a Thonet-cég által gyártott, összecsukható kerti székeket is elhelyeztek. A legkorábbi, ismert köztéri bútorok a kecskeméti Gyenes-kertben már az 1840-es években említett padok. A közkertekhez a korszak elvárása szerint kovácsoltvas kerítés is tartozott, reprezentatív, ámde könnyűszerkezetű kapubejárattal. ▼ 50 MNL PML XV.7. T46. Széchenyi kerti locsolótorony, papír, tus, akvarell, 52×61 cm 51 Dudás 1989, 223. 52 Reznák 2003, 102–103., 118. 53 MNL BKML V. 175/b. 912/1907. Egykorú képeket közöl Mészáros (szerk.) 2009, 89–91. (132–136. sz. képek). A Ring-kert, bár ideiglenesen épült s építési engedélyt is így adtak rá, még tíz évvel később is megvolt. Iványosi-Szabó (szerk.) 1985, 325. 54 Máltás Hugó: kertészlak terve Nagykőrösre, karton, akvarell, 64×47,5 cm. MNL PML XV.7. T46. 55 MNL BKML V. 175.b. I. 4327/1910. Pausz, ceruza, 41×14,5 cm. Azt, hogy park és a víztorony terve összetartozik, B. Kiss egy 1911. augusztus 25-én kelt, a tervek mellett található levele bizonyítja, amelyet Molnár Béla polgármesternek írt.
