Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Miklósvölgyi Zsolt: Műalkotásként megformált élet (Trapp Dominika újabb műveiről)
77 Miklósvölgyi Zsolt Műalkotásként megformált élet Trapp Dominika újabb műveiről „Egy író »forrásai«: tulajdon szégyenei.” (Emil Cioran) „Én meg most már nem hagyom abba a melót, most már ameddig csak élek művészet, kész, nem érdekel bazdmeg.” (Menyhárt Tamás) Egyebek mellett Oscar Wilde nevéhez szokás kötni azt a művészetfilozófiai fordulatot, amely a hagyományos arisztotelészi mimézis-elvvel szemben azt állítja, hogy nem a művészet utánozza az életet, hanem fordítva: éppenséggel az élet utánozza a művészetet. Ahogy azt Wilde is írja híres A hazugság hanyatlása című, platonikus dialógusok formájában íródott esszéjében: „Csak azt akartam bebizonyítani – és ez általános törvényszámba mehet –, hogy az élet sokkal inkább utánozza a művészetet, mint a művészet az életet. Meg vagyok győződve, hogy igazat fogsz adni nekem, ha gondolkozol a dolgon. Az élet tükröt tart a művészet elé, és újra létrehozza ugyanazt a különös típust, amelyet a festő vagy a szobrász kigondol, vagy tetté változtatja a költő álmát. Tudományosan szólva az élet alapja – az élet energiája, mint Arisztotelész mondaná – egyszerűen az a vágy, hogy önmagát kifejezze; a művészet állandóan rendelkezésére bocsátja a formáknak egész sorát, amelyeknek révén megtalálhatja ezt a kifejezést.” 1 Azonban élet és művészet kapcsolatát az ábrázoláselvű esztétikai elméleteken túl mint ars vitae, avagy életművészet is felfoghatjuk, legyen szó akár az antik gon dolkodás életbölcseleteiről, a középkori vallásosság lelkigyakorlatairól, vagy éppen a reneszánsz és barokk világ udvari kultúráinak életvezetési gyakorlatairól. Közös azonban mindegyikben, hogy Oscar Wilde fentebb idézett gondolatát alátámasztva, mindegyik felfogás megformálandó műalkotásként képzeli el az emberi életet, hiszen, ahogy azt már a sztoikus bölcs Epiktétosz is írja, „[a]miként az asztalos 1 Oscar Wilde, A hazguság hanyatlása (Ford. Benedek Marcell), In. http://mek.oszk.hu/03600/03644/03644.htm#2 (Hozzáférés: 2021.07.21.)