Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Büky László: „És bizonyos tekintetben mindig rúgnak hátulról” – Füst, Karinthy és Weöres vulgáris apróságaiból
74 fáklyáját lefelé fordítja”.18 Az antik mitológiában a lefelé fordított fáklya, amely például a sírköveken lévő Thanatosz-ábrázolásokból ismeretes, a halál jelképe, illetőleg Ámor kapcsán a szerelem végét is jelezhette. Karinthy tehát a régi-népi ige használatával összekapcsolja az angyalt antikvitás haláljelével. Olyan befejezést ír, amilyen nem csupán szerkezet gyanánt zárja le a szövegművet, hanem a jelképességgel az élet teljességét szemlélteti, amelyhez a vég, a halál is tartozik. Karinthy Frigyes irodalmi paródiáinak legjobbjai ilyeténképp a versépítés tekhnéjének is példái éppúgy, mint számos Füst-versé. Ami pedig a paródia műfaja megkívánta humort illeti, aligha bizonyítandó, hogy a „roppant hideg hagymákat” és a ragadós gombócokba összeragadt, sötét homokot evő holt (vagy élő?) lírai személyiség ábrázoltságának groteszksége megmosolyogtató. A halállal egészen másképp kapcsolták össze Füst Milánt, illetőleg líráját a már többször idézett gúnylapban: „Füst Milán verskötete [= Változtatnod nem lehet] a Modern Könyvtárban megjelent. Az olvasók együttes temetése kedden délután négy órakor.”19 A bizonyos tekintetben mindig rúgnak hátulról kitételről mondható, hogy a zsoltáros hangnemtől a köznapi felé mozduló stílusban írott paródiában Karinthy a fönt említett Cambronne név használatának eufémizmusát valósítja meg finom allúzióval, utalással, amely az ugyancsak a föntebb szóba került „társadalmi kötelezettségek” figyelembevétele (is) szellemessége mellett. A szellemesség és a humor számos esetben összefonódik, nehezen megkülönböztethető. Előbbi esetben egy harmadik személyen vagy önmagunkon nevetünk valamilyen, a dolgok szokásos rendjének eltérő, helyzethez nem illő alkalmazása kapcsán, utóbbiban azon, aki beszél. A szellemesség a költészethez hasonló, amint Henri Bergson mondja: sub spescie theatri mond valamit, vagyis átértelmezi a közvetlen valóságot.20 A társadalmi élet legszélesebb körű kötelezettségeinek különböző, humorral vagy szellemességgel való megkerülésére Weöres Sándor is példa lehet, akire fiatal korában Füst lírája nagy hatással volt. Weöres az íráskép segítségével is áthágja a nyelvhasználati szokásokat, normákat: „Nő jön, lyuk-szelet áraszt fene kedvben: nőjjön tyúkszemed száraz fenekedben.” 21 Szintén az íráskép csa lafintaságával és a rímmel élcelődik itt: „Hajdan királyi szék, Visegrád, | ma üljön a költői seg’ rád.” 22 (Az aposztróf jelzi a helyesírás megkövetelte g betűt.) ▼ 18 Vö. Büky László 2008. Angyalok Füst Milán lírájában. In: Pócs Éva szerk., Démonok, látók, szentek – Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről VI.) Balassi Kiadó, Budapest, 2008. 648–667. 19 Rövid hír. Borsszem Jankó XLVI. 48 (= 2399): 8. 1913. XI. 30. – (A Változtatnod nem lehet című kötetről van szó, ld. a 16. jegyzetet. 20 Henri Bergson 1968. A nevetés. Gondolat Kiadó, Budapest. 101. 21 Weöres Sándor 2013. Madzagrímek. Elhagyott versek. Helikon, h. n. [Budapest.] – A szerkesztő szerint a megírás ideje: „A hetvenes évek első fele.” 22 Weöres Sándor 2013. Visegrád. Elhagyott versek. Helikon, h. n. [Budapest.] 603.
