Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 4. szám - Büky László: „És bizonyos tekintetben mindig rúgnak hátulról” – Füst, Karinthy és Weöres vulgáris apróságaiból
69 Büky László „És bizonyos tekintetben mindig rúgnak hátulról” – Füst, Karinthy és Weöres vulgáris apróságaiból 1. Szóra bírt egy nem köszönő, hanem csökönyösen hallgató kisgyereket Füst Milán: „Mondd azt, hogy taknyos M.[ilán] bácsi – biztattam a kölyköt. Amire persze boldogan kiáltott föl: »Taknyos M. bácsi« [...]” A gyermek anyja neheztelt mondván, hogy „[egy] gyereknek hozzá kell szoknia a társadalmi kötelezettségekhez,” vagyis köszönnie kell, az édesanya „rendkívül ostoba”, Füst szerint „[m]inél később kell a társadalmi konvenciók nyűgével megkötözni szegényes szabadságukat.” Emiatt háborog Füst a gyereknevelés kapcsán, hiszen a nem éppen ildomos, kissé durva taknyos szó használata kevésbé zavarta a kisfiú anyját.1 Az efféle kötelezettsé gek betartására a költő Füst ügyelt is a maga módján. Lírájának egyik nevezetes darabjában mondja a költői én: „Kezdetben vélem akkor láthatatlanúl / Civódtak démonok [...]”, ezek azután szidják és „testetlen ütlegekkel” ütni kezdik. Egyikük pedig „[oly] testrészét mutatta, mely már ki sem mondható [...]”2 A ki nem mondható szavak egyedei a társadalmi csoportok nézetei, hiedelmei folytán az idők folyamán kimondhatóvá is válhatnak. A XVII. századi précieux-ök a francia szalonokban manapság érthetetlen tilalmaknak, szokásoknak megfelelve csevegtek; szóhasználatuk egyik sokszor említett példája a száj bútorzata, ezzel a társaságban meg nem nevezhető ’fogak’-at kellett elkerülni. Az efféle, többnyire mesterkélt, kényeskedő és finomkodó, körülíró metaforákkal élő nyelvezet a Cathérine de Vironne, majd mások körei révén terjedt. A précieux irodalmat Molière színdarabja tette nevetségessé 1659-ben (Les précieuses ridicules, ’Kényeskedők’), bár a stílusjegyek később is észlelhetők. 2. A korabeli (polgári-értelmiségi) társasági beszédmód szóhasználatára jellemző esetet mond el Kosztolányi felesége (Harmos ~ Görög Ilona) egy történetet ▼ 1 Füst Milán 1967. Még egy emlékezés Kosztolányi Dezsőről. In: Emlékezések és tanulmányok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 60–73. 61. 2 Füst Milán: A részeg kalmár. Nyugat 1911. IV, 2: 175–177. (= Őszi sötétség, 3.)
