Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Csenki Nikolett: Megszólal az alárendelt? (Borbély Szilárd: Nincstelenek)
80 Csenki Nikolett Megszólal az alárendelt? Borbély Szilárd: Nincstelenek Borbély Szilárd Nincstelenek: Már elment a Mesijás? című regényének elemzését már sokan, sokféleképp közelítették meg 2013-as megjelenése óta, azonban az látható, hogy leginkább (1) szociografikus (autobiografikus vagy éppen traumaszöveg kénti), (2) történelmi emlékezet, (3) allegorikus , (4) fikcionális , valamint (5) szoteriológiai értelme zési irányvonalak rajzolódnak ki az írásokból,1 melyek rendre kifutnak az identitás problematikájához, a kisebbségi léthelyzet dilemmái hoz. Azonban az vitathatatlan, hogy két olvasatmód markánsan képviselteti magát a tanulmányok jelentékeny hányadában: az egyik oldalon kortörténetként és szociográfiaként aposztrofálják, melyet a könyv fülszövegének „iránymutatása”, a gyermekkori fénykép elhelyezése, valamint magának a szerzőnek az Élet és Irodalom ban megjelent önértelmező esszéje erősítenek; ezzel szemben olyan elemzések állnak, amelyek a szöveg fikciós jellegét hangsúlyozzák, melyet a poétikai, narratológiai, nyelvi eljárások implikálnak.2 Noha persze ezek mind-mind fontos olvasatát jelentik a műnek, azonban a redundanciát elkerülve én arra mutatok rá rövidke írásomban, miként jelenik meg az alárendelt viszonya a regényben. A Nincstelenek helye a kortárs magyar irodalomban Mikszáth óta megfigyelhető az a magyar irodalomban, hogy a különböző művek középpontjában – l. például L. Ritók Nóra vonatkozó szövegeit3 – a társadalom peremén élő egyének láthatóvá válnak, melyhez – ha közvetett módon is – az irántuk érzett felelősségérzet, illetve tenni akarás párosul. A teljesség igénye nélkül ilyen műveknek mondható a kortárs irodalomból Kukorelly Endre Tündér Völgy (2003), Dragomán György Fehér király (2005), Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve (2005), Barnás Ferenc Kilencedik (2006), Tóth Krisztina Vonalkód (2006) és termé szetesen Borbély Szilárd Nincstelenek (2013) című alkotásai. Ezekben az alkotások ▼ 1 Vö. Visy Beatrix, „A prímszámok könyve: Sors, idegenség, szegénység Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében”, Studia Litteraria 55, 1–2. sz. (2016): 201–217., 204.; Ayhan Gökhan. A megváltás oda. Hozzáférés: Hozzáférés: 2021. 12. 29. https:// revizoronline.com/hu/cikk/4641/borbely-szilard-nincstelenek 2 Szénási Zoltán, „»Mi úgy mondjuk«: A Nincstelenek jelentésrétegei a recepció tükrében”, Irodalmi Szemle, 4. sz. (2017): 27. 3 L. Ritók Nóra. A nyomor széle. Hozzáférés: 2021. 12. 29. https://nyomorszeleblog.hvg.hu/
