Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)
33 Vége... Korán volt. Ne haragudj, édes... Már ugyse haragszol... – A kést! – Nincs nálam... A konyha... Szalámi! Hol áll a szalámiszelő kés?! Jó, – mingyárt, – mingyárt, – Még nem haltál meg egészen. Várj... Igy... Most! – – – Vér! – vér – Meghalni! Szeretni halálig! Csurran... csurran a... vér... Óh, Istenem! – Édes a véred, édes, jóizü – Nyelvem megrészegül... Édes Sárika – kis-szen-tem... A hasad szép szőke szakállát, szép puha bőrödet, és melegét... melegét a husodnak, – óh, köszönöm! – Szen-tem... Haragudni... Ha kell, haragudjon ő, a szalámi... – vörös csikoktól fénylik a mellem... Hogy tapad! – Igy... letörülni... a melltartóba... Siessünk! Mingyárt jön a király, a szalámi-király! – Soha többé nem simogat végig mancsával s hája pocakját nem forgatja fölötted... A mancsa... az is tapad... Ő is véres! – Véres... a kéz... meg a pénz... meg a prágai sonka. Disznóktól véres... Hazajön most. – Azt hiszi: várod. Azt hiszi! És nem tudja, hogy ily gyönyörü fiatal nő kár volt néki... Bejön. – Nem tudja... Minek neki több pénz? És disznó! – Maga is disznó... Disznó a gazember! Menjünk... Már féltiz... Hova? Mindegy! Gyorsan el innen! Messze! A semmibe! El! – Jön a férj, az igazi állat, akinek ily feleség... pénzért... – Most szökni... Aludni elrejtőzve – – De nagyszerü lesz, ha reggel az ujság – hurrá! – ujjnyi betükkel bömböli: „Szörnyü merénylet áldozatául esett X nagyvágó felesége!” – – – – – –11 ▼ 11 Összes versei I–II . (2003) II. k. 376–380.
