Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)
26 ezzel beleillik az európai költők-írók már a békétől is viszolygó széttekintésébe – velük egy időben.3 Mert 1912 körül, ha körbenézzük az európai irodalmat, már felcsendül: „No! I am not Prince Hamlet.” Az életesélyt vesztő emberi méltóság megszűntének példázatos modelljeként megjelenő Prufrock szólal meg ekként, és körülötte sorakoznak: Mauberlay, az agóra kiütöttje, a rákbarakkon átmenve szemlélhető, az egészséges szemével megláttatott testi-szellemi leépülés elszenvedője, a transzszibériai expressz morális züllésének története vesztett utasa, és útitársa, a kis kurvává lefokozott nemzeti jelkép szent Johanna, a görög-római hellenisztikus történelmet már csak ironikus eseményekként, figyelmeztetésül megidéző ókori példák kicsinyített másolatai, az értelmét vesztett cselekvéssel a keresést a semmivel találkozás eseménytelenségébe fordító esélytelenség, K. labirintus-emberi bolyongásai – már a (utólag hogy is emlegetjük?) „boldog békeidőben”. T. S. Eliot, Ezra Pound, Gottfried Benn, Blaise Cendrars, Kavafisz, Joseph Conrad, Franz Kafka figyelnek fel elsőkként a személyiség szerepvesztésére. Majd visszatekintve „Kasi” keserű optikája4 tudatosítja mindennek pusztulásba hullását, amikor A ló meghal a mada rak kirepülnek. „Azaz Yeats későbbi metaforájával: „Hektor halott” és Trója lángok közt alámerül”. Amint rádöbben, hogy a poétikává fogadott evangéliumi formátumot nem lehet beteljesíteni sem a mártírsorsot „dosztojevszky” megalázottai és megszomorítottjaivá lefokozódó „szőke továrisok” elsiratásával, sem az emberi sors felett elrepülő nikkelszamovár a forradalmat puccsá alacsonyító ügyködéscselszövés „ördöngösei” álságos jelképességének győzelmét üdvözölve. De akkor mi marad megoldásnak? A személyiség kimentése a „nem jelent semmit” labirintusából, az embert üldöző kriminális káoszból. „én KASSÁK LAJOS vagyok”. Miután (fiatalabb tanítványa-vitapartnere megfogalmazásával élve:) túlélte a fasiszta kommunizmust, élete végére az én (általa elfogadott) megfogalmazásommal várta a „Siralomházban” léte helyzetének megismertetését. Szabó Lőrinc mindezzel Ady temetésén szembesül. Amikor a magyar irodalom a klasszikus modernség szerepvállalásának megnyilvánulását akként ünnepelheti, hogy azt a forradalmat köszöntötték egyúttal, amelyet a Margita költője már éppen megtagadóban volt. Ott volt a friss katonaszökevény, még éppen egyetemista és Babits-tanítvány Szabó Lőrinc, aki elgyönyörködött példaképei látszattündöklésén, de már magában nem hitt mesterei-példaképei hivatástudatában. Egy bölcs ▼ 3 A Margita európai rokonai című tanulmányomban részletesen kifejtettem. A klasszikus modernség egy jellegzetes pillanata – 1912 (A Margita európai rokonai), Literatura , 1998/2, 147–172.; = Újraolvasó. Tanulmányok Ady Endréről , a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének 1998. február 27–28-i konferenciája alapján szerkesztette Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Anonymus, Budapest–Miskolc, 1999., Bp., 1999, Anonymus, 158–181. 4 Kassák lényeglátó pillanata című tanulmányomban részletesen kifejtettem: Egy remekmű poétikai pozíciója. Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek, Literatura , 1999/4., 381–395.; = „ Ritkúl és derűl az éjszaka” (Harc az elégiáért) , Csokonai Kiadó, Debrecen, 2006, 41–56.
