Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A vers kriminalizálódása (Szabó Lőrinc pályakezdésében, 1920–1930)
25 A mottó két idézete alakulástörténet: amely a pályakezdő Szabó Lőrinc meghatározó poétikai formációjának érvényességét pontosan datálja. Az első elbeszéli megjelenését és felidézi hatását. Ugyanakkor emlékezete bizonytalanságot mutat a publikáció elmaradásának történelmi okát illetőleg. Román cenzúrát emleget, amikor a megszállók már több mint féléve távoztak Budapestről. A versszak pedig a zárás poétikai pillanatát rögzíti, amikor a költő átlép a formációból az általánosérvényűség szintjére: „materiális” eseményekhez köthető történet helyett „spirituális” szintre emeli poétikájának érvényességét. A konkrét történelmi korhoz kötődő formáltságból megszületik kora európai lírájával összeolvasható költészete. A klasszikus modernség szerepet átélő megszólalásától ezáltal eljut a kései modernség szerepét vesztő emberét a létezés eseményeivel szembesítő dialógikus szöveggel figyelő személyiség-látomásába. ▶ A kriminalizálódó élet látomásai: a detektívfilmek és a napi hírek verssé alakítása A huszadik század elején a költészet még a klasszikus költői eszmény horizontján egybelátta a személyiséget az ember történelemben elfoglalható szerepével. Szabó Lőrinc hazai mesterei, Ady az Új versek előhangjával, majd pedig a Hunn, új legendával, Babits pedig a Laodameia drámai költeménnyel még a szerepét teljesítő ember hősi magaelszánását idézte-varázsolta versébe, drámai költeményébe. Kosztolányi pedig trükkös alakítással, az ember leépülését tudatosan megelőző tematikával jeleníti meg előre a modernség személyiség lefokozásának éppenhogy távlatos újat teremtését „a szegény kisgyermek ” reflexióiban az emberi létezés eseményeinek bemutatásával. De még sikerült „Hamlet királyfi” emberi sorsot és nemzetet mentő szerepvállalásával elkerülni a királyrang vesztettségének átélését. (Érdekes, Magyarország történelemmé kényszerült változtatni ezt a poétikai esélyt: király nélküli királysággá alakult, minden visz szaállítási kísérlete ellenére. És milyen sokáig fenntartotta állapotát, mint egy stílusformáció.) Bárha éppen a Hunn, új legenda már merész viszonválaszként készült a Margita , a szerintem a magyar líra első, a szerepe csorbult szemé lyiségre ráérző ars poeticát visszautasító, sőt cenzúrázó baráti fogadtatására. Miként a mű kötetbe foglalásának címe éppen azt hangsúlyozza, hogy Margita élni akar. Micsoda? A „sohsem-jöhet péntek napján” készülő „bomlott nemregény”? „Szép lesz ez a mi nem-történetünk”, a „rövidlátó, szegény Ady Endre” megsejtette reményvesztettség, tehetetlenségének állapottá emelése: „Mikor életét nem írja, ha éli.” Akiben egyszerre jelenik meg a Nagyúr és a slemil. És
