Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Szinger Veronika: „Könyvtár egy életen át”
66 várják az olvasókat, a különféle szolgáltatások használóit. Ramháb Mária 1990-től 2021 májusáig volt a Katona József Könyvtár igazgatója. Nevétől elválaszthatatlan a „befogadó könyvtár” fogalma, hiszen az ő szakmai közreműködésével épült fel 1993 és 1996 között a könyvtár kecskeméti, központi épülete, amelynek kialakítása számos tekintetben alapul szolgált a kistelepülések könyvtárainak megújításához is. De milyen előzményei voltak a kilencvenes évek előtt az ország akkori egyik legnagyobb kulturális beruházásának? Az 1980-as években még a Városháza épületében működött a könyvtár, a gyerekkönyvtár pedig a Kisfaludy utcában, rendkívül zsúfolt körülmények között. A fókuszban egy szisztematikus bővítéssel létrejött gyűjtemény állt, de a feltételek nem voltak megfelelőek, hiszen a pár száz kötettel induló könyvtár az idők során több százezres állomány nyá bővült. A Városháza végül 99 évig adott otthont a könyvtárnak, a nyolcvanas években azonban már mindenki arról beszélt, hogy a városban könyvtárat kell építeni, mégpedig megalkuvások nélküli könyvtárat, és a terv az évtized végén meg is született a rajzasztalon. Ramháb Mária több nyilatkozatában és írásában hangsúlyozta, fontos alapelv volt, hogy a könyvtár nem mehet bele olyan kompromisszumba, amiből a későbbiekben nem lehet jól kijönni, nem lehet elfogadni azt a gondolkodásmódot, hogy minden jobb lehet az akkori állapotoknál. Az is fontos szempont volt, hogy a könyvtár a város centrumában maradjon, esztétikus épület legyen, ami építészeti megjelenésében illeszkedik a városközponthoz. Akkor már tíz éve nem épült könyvtár az országban, de 1993-ban Kecskeméten megtörtént az alapkőletétel. A könyvtár megálmodásakor fontosnak tartott építészeti szempontok mind érvényesültek, nem véletlen, hogy az elkészült könyvtár 1997-ben Pro Architektúra-díjas épület lett, 2015-ben pedig bekerült a helyi értékek közé a Kecskeméti Települési Értéktár Bizottság döntése alapján. A két tervező, Mátrai Péter és Major György építészek az építés után kapták meg az Ybl-díjat. Vagyis az esztétikai szempontok érvényesültek, egy igazán impozáns, építészetileg is meghatározó épület emelkedett a városközpontban, ami egyben idegenforgalmi látványosság is, és mindez elmondható a belsőépítészetről is, ami a Batta Imre vezette Interdesign Alkotóközösség munkája. Az összesen 7853 m2 alapterületű épület teljes egészében akadálymentesített. Mindenképpen említést kell tenni a könyvtár harmonikus, a korábban megszokotthoz képest újszerű színvilágáról, ami végigvonul az épületen. A színvilág ugyanúgy formabontó volt 1993-ban, mint néhány a minőséget, tartósságot szem előtt tartó építészeti megoldás, mint például az örök életű mészkőhomok tégla használata. 1996-ban ugyancsak rácsodálkoztak az üvegajtós irodazónára, vagyis a könyvtárépület modern, ugyanakkor időtálló megjelenésére. Funkcionálisan viszont ahhoz kellett alkalmazkodniuk a tervezőknek, amit a szakma szeretett volna, hiszen már a tervezéskor arra kellett gondolni, hogy a könyvtár hogyan fog funkcionálni a működtetés során. A legfontosabb vezérelv az volt, hogy ha emberekkel
