Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Szinger Veronika: „Könyvtár egy életen át”
67 szeretnének foglalkozni, velük folyamatosan kapcsolatban maradni, akkor az épületet is ennek megfelelően kell felépíteni. A könyvtárigazgató megállapodott a tervezőkkel és a belsőépítésszel, hogy az építészeti megoldások nem lehetnek öncélúak, nem mehetnek a funkcionális követelmények rovására. Ez akkoriban nem volt jellemző az országban, kevés olyan könyvtár épült, ahol a könyvtárvezető szakmailag beleszólhatott az építkezésbe. Kecskeméten azonban Ramháb Mária már a tervezés időszakában, és később, a kivitelezés során is folyamatosan kapcsolatot tartott a szakemberekkel. Valószínűleg ennek tudható be, hogy az épület 25 év után is teljes mértékben korszerűnek tekinthető, kiállta az idők próbáját. A könyvtár vezetése már a beruházás során elkötelezte magát a minőség és a korszerűség mellett.2 A kecskeméti könyvtár referenciahely lett, többek között azért, mert az építkezés döntéshozói elsődlegesnek tekintették, hogy mindenből a legkorszerűbb, a legmagasabb minőségű berendezés, számítástechnikai eszköz3 kerüljön be az épületbe, akár a mennyiség rovására is. Ehhez képest viszonylag kevés pénzből épült fel a könyvtár, amiben nem kis szerepe volt a jelenleg is működő alapítványnak.4 Az is nagy áttörést jelentett a könyvtárépítés terén, hogy az önkormányzati és civil szféra összefogását az állam is kész volt támogatni. A városházi szűkös lét után hatalmas volt az igény arra, hogy az olvasók (könyvtárhasználók) végre be tudjanak menni a könyvtárba. A szakma képviselői többfunkciós tereket képzeltek el, ami sok mindenre alkalmas, ahol különféle programok szervezhetők. Ráadásul az U alakú épület terei, az egyedi bútorok flexibilisen alakíthatók, vagyis idejekorán gondoltak arra, hogy különböző szolgáltatásokra legyenek alkalmasak a változó igényeket követve. A 160 fős nagyterem, ami egy multifunkciós közösségi tér, rendkívül közkedveltté vált, számtalan kulturális, művészeti, közéleti esemény valósult már meg falai között, többek között ismeretterjesztő előadások, tanácskozások, hazai és nemzetközi konferenciák, író-olvasó találkozók és egyéb, az irodalmat népszerűsítő programok, kiállítások. A kulturális rendezvények közül kiemelendőek a Forrás Szerkesztőségével és a Katona József Társasággal közösen vállalt programok helyben élő írók, költők ▼ 2 A Katona József Könyvtár a könyvtáros szakma hazai minőségbiztosítási központja lett. Ennek megfelelően bizonyos alapelveket természetesen saját intézményükben is folyamatosan javítanak. Ezek az alábbiak: megfelelő légkör megteremtése; a felhasználó középpontba helyezése; menedzsment tények és adatok alapján; munkatársakra építő vezetés; folyamatos minőségjavítás. (Könyvtár az ezredfordulón) 3 A gépesítés már a régi könyvtárban megkezdődött, igaz, csupán néhány számítógépes munkaállomás működött, a kölcsönzés egyetlen gépen történt, viszont elérhető volt az internet is. 4 Az 1990-ben létrejött „Alapítvány a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár Építésére” rendkívül fontos szerepet töltött be a könyvtár új épületének létrehozásában. Egyrészt támogatta és népszerűsítette a könyvtárépítés gondolatát 1990 és 1993 között, másrészt igyekezett minden lehetőséget megragadni az induló tőke gyarapítására. Az alapítvány a könyvtári beruházás költségének közel egyharmad részét biztosította. 1997-ben megváltozott az alapítvány neve: „Alapítvány a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárért” néven működött tovább azzal a céllal, hogy a megyei feladatokat ellátó könyvtárat fejlessze, támogassa. (Könyvtár az ezredfordulón)
