Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről

47

magatartása és támogató készsége a szervezés idején is kiváltotta a presbitérium reakciós részének ellenállását, akik kifogást is emeltek ellene egyházi feletteseinél.” Boskó Vilmos semleges volt, nem kértek tőle támogatást, „viszont komolyan vette a megállapodás azon részét, hogy az egyház ne akadályozza az átszervezést. Az egyházközségi tanács egy tagja – dr. Pető Jenő volt horthysta táblabíró – a képviselőket az átszervezés ellen igyekezte hangolni, de Boskó ezt azonnal leállította, sőt a testületből való kirekesztéssel fenyegette meg.”

Ulakcsay Antal 1954 óta tagja volt a Hazafias Népfront Városi Bizottságának. „A város vezetői nagyra becsülik Ulakcsay nyílt és őszinte kiállását, s az a véleményük, hogy népszerűsítése számunkra előnyös. Indokolják ezt azzal is, hogy közéleti tevékenysége nem jár együtt a hitélet növekedésével, mert abban folyamatos visszaesés van.” A jelentés végén a hitoktatásra vonatkozóan megállapították, hogy a kiskunhalasi református hívek 8–12%-a él rendszeres hitéletet, évente 50–80 főre csökkent az úrvacsorázók száma, 1962-ben 42 fővel kevesebb volt a konfirmandus, mint az előző évben. A katolikus egyház befolyását is hasonló mértékűnek látták, de „az ifjúsági bázisa azonban valamelyest nagyobb”. Az elsőáldozók száma 14 fővel nőtt ebben az évben. A hitoktatásban részt vevők száma 1957 óta fokozatosan csökkent, a középiskolákban „gyakorlatilag megszűnt”.37

Összességében a kiskunhalasi jelentés a város méretéhez és felekezeti sokszínűségéhez képest elég szűkszavú és kevés érdemi információt hordoz, az a legjelentősebb megállapítása, hogy a különböző egyházak lelkészei eltérően viszonyultak a téeszesítéshez, a református Ulakcsay Antal aktívan támogatta, és a presbitérium meghatározó gazdáit is ő agitálta a belépésre, ami felháborodást váltott ki, amit az esperesnek is jeleztek.38

A katolikus pap is „leállította” az egy

háztanácsban azt, aki a tészesítés elleni fellépésre biztatta a tagokat. Mélykút A 8200 lakosú településen döntően római katolikusok éltek, körülbelül 50 fős református fiókegyház működött a faluban. A vizsgálatot Papp István, a megyei KISZ agitációs és propaganda osztályának vezetője végezte. Ekkor már két katolikus plébánia működött a faluban, a régi plébánián Csiszár Géza esperes szolgált, aki a jellemzés szerint a „békemozgalom indulásakor élenjáró volt, 56-ban személyi sérelem érte, s amiért akkor nem álltunk ki mellette, megsértődött, ▼

37 MNL BKML XXXV. 1. 9. csop., 46. őe. Az MSZMP KB Agit. Prop. Oszt. és az ÁEH részére készült felmérés.

38 Külön tanulmányban foglalkoztam azzal, hogy azok a református lelkészek, akik aktívan agitálták a híveiket a téeszbe történő belépésre, gyakran elvesztették a híveik bizalmát, kiürült a templomuk, ellehetetlenültek és át kellett helyezni őket másik gyülekezetbe. Például ezért helyezték át Gara Józsefet Tiszakécskéről Dunapatajra. Rigó 2020, 183–187.