Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Rigó Róbert: Pártállami „szociográfia” a hatvanas évek vallási életéről
48 visszavonult”.39 Az új plébánia 1961-ben alakult meg, igen jelentős, másfél millió forintos költséggel új templomot és parókiát építettek, a plébánosa Tóth István lett, akit úgy jellemeztek, hogy „közömbös politikailag”.40 A faluban a kényszerkollektivizálás 1960 telén, tíz nap alatt történt. Az téeszesítés idején, a tanács vezetőinek kérésére Csiszár Géza a témában kapott köriratot az előírt egy alkalom helyett két vasárnapon, összesen hat misén ismertette. Ezzel kapcsolatosan „szórványosan megjegyzések hangzottak el a hívek részéről, a pap kommunista voltára” vonatkozóan. Ezt leszámítva az átszervezéskor „passzív magatartást” tanúsított Csiszár. A református híveknek nem volt helyben lelkészük, a jelentés szerint nem volt velük probléma. „A papok kerülik a tsz. problémáival való foglalkozást, az állammal nem akarnak emiatt összeütközésbe kerülni, mivel anyagi bázisuk biztosított.” A téeszben megfelelően folyt a munka, „Csiszár egy alkalommal azon kesergett, hogy a fiatalok elhagyják a falut és a városban keresnek munkát és így az egyház tagjainak száma is csökken”. A megállapítás szerint a papok nem vállaltak aktív közéleti szerepet. 1960-ban az új mozi építésekor kérte a tanács a plébános segítségét, hogy társadalmi munkára mozgósítsa a híveket. A pap teljesítette a kérést, „s hívei közül sokan részt vettek lovas kocsival és gyalogmunkával az építkezésen, bár ugyanakkor folyt az új templom építése is társadalmi munkával”. Az egyház anyagi helyzete javult 1956 után, 1957-ben telket vásároltak a Széchenyi-telepi templomnak, majd 1958-ban megvették a bácsalmási zsinagógát, a hívek önkéntes munkával lebontották, és az építőanyagot Mélykútra fuvarozták, 1959 tavaszán megkezdték az építkezést, a munkára hatszázan jelentkeztek. A jelentés szerint a plébános és káplánjai, Tóth István és Varga Imre „az egyházi vezetők részéről elismerést kiváltó módon szervezték meg az építkezést, és biztosították a szükséges anyagi fedezetet és a folyamatos társadalmi munkát. Verseny alakult ki a módos gazdák között, hogy ki ad többet az építkezésre”, de erejükhöz mérten a szegények is adakoztak. A hívek vállalták a templom berendezési tárgyainak, ablakainak megvásárlását. „Egy helybeli idős asszony húszezer forinttal járult hozzá a templomépítéshez. Külföldről faanyagot, utóbb pedig szentképeket és oltárképet kaptak.” 1962 májusában tartották az új templomnál a harangszentelést, az egyik harangot használtan vették Érsekcsanádról, a másikat a helyi téesz adományozta. ▼ 39 Csiszár Géza (1898–1966) Kunszentmiklóson született, Kalocsán érettségizett és végezte a teológiát, 1922-ben szentelték föl. Soltvadkerten, Tázláron, Homokmégyen és Kelebián szolgált, 1948-tól Mélykúton egészen a haláláig. https://archivum. asztrik.hu/?q=oldal/csiszar-geza 40 Tóth István (1918–1982) Öcsényben született, Szekszárdon érettségizett, a pécsi, majd a kalocsai teológián tanult, 1942-ben szentelték föl Kalocsán. A környékbeli falvakban volt káplán, 1958-ban került Mélykútra, 1961-től plébánosa az újonnan épített templomnak, 1963-ban Bácsborsódra helyezték, majd Kelebiára és Tázlárra. https://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/ toth-istvan
