Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Gyertyán, akác, cédulák (Buda Ferenccel Pál Sándor Attila beszélget)
13 nem engedi el, nem lehet lerázni se róla. Járt az illetékesek nyakára, mindenkivel szót értett, szerzőket szerzett, és vállalta az ódiumát annak is, ha véletlenül valami baj történt. És nem mellesleg el is tudta azt viselni. Korábban újságírással foglalkozott, illetve vezetett egy irodalmi színpadot, ami elég jól működött. Van Nagy Lászlónak az Ég és föld című nagy verse, oratóriuma. Dramatikus felépítésű vers. Miután a Miska lemondott az irodalmi színpad vezetéséről, azt én vettem át tőle, s ennek előzménye, hogy még amikor ő vezette, írtam nekik egy Roham című verset. – A Roham tehát oda, számukra készült. – Oda készült, még azt is tekintetbe vettem, hogy egyszerre szólhatnak szövegrészek, és ezért ilyen a vers tipográfiája. Nagyon sokat beszélgettünk a Miskával, nagyokat sétáltunk erre-arra, amikor még nem volt a szerkesztőségnek helye sem, hanem az ő ménkűnagy aktatáskája minősült annak, amit sokszor már be sem lehetett csukni, úgy tele volt iratokkal. Nagyon sok embert ismert, rengeteget utazott. Azt sem szégyellem megmondani, hogy Határ Győző nevét például tőle hallottam először. Mindent és mindenkit számontartott. És igazából ő mutatott egy olyan irányvonalat a Forrásnak, amely segített elstartolni és eltávolodni a vidéki dilettantizmus régiójából. Megnyerte a hazai legjobbakat, akiket tudott, a határontúliakat Szlovákiától Erdélyig meg a Délvidékig. És vállalt kockázatokat. Ő maga is írt, de azok nem voltak olyan jók. – Az eltávolítása után mi lett vele? – Akkor már nyugdíj felé járt. Utána még a megyei lapnál volt egy darabig, de nem emlékszem már pontosan. – Utána lett a főszerkesztő Hatvani Dániel. – Utána jött Hatvani Dani, igen. Rá is jó szívvel emlékszem, elvállalt mindent, amit csak bírt. Kapott is érte büntetéseket, fejmosásokat, illetve főleg izgalmat, idegességet, mert ő nem volt olyan stabil ember, mint a Miska. Frászosabb volt, idegesebb, hamar begyulladt. Nem vagyunk egyformák. Lámpalázasabb volt. – A szerkesztés mellett is sok mindent csinált, írt verseket, szociográfiát... – Így van. Jónak tartottam az írásait, sőt egy kicsit még el is kívántam tőle a szociográfiát, csak nekem az nem ment. Ahhoz másféle szorgalom kellett volna, olyan, ami neki megvolt. – Szekér Endréről és Zám Tiborról is beszéljünk még egy kicsit. – Szekér Bandival kapcsolatban azzal kezdeném, hogy nagyon jó ember volt. Rendkívül tájékozott, nagyon jó kapcsolatteremtő, és ezeket a kapcsolatokat, mondhatjuk, hogy az egész magyar irodalommal lelkiismeretesen ápolta, amihez
