Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 2. szám - Fenyvesi Ottó: Automatikusan a Balatonról (vers)
4 Fenyvesi Ottó Automatikusan a Balatonról 1. Vitorlák hömbölögnek a vízen. Nehéz tetten érni a hely szellemét, a nádast, az erdőket, a gondozott szőlőhegyet, a szántókat, a mezőket, a mandulafákat, a fűszálakon szundikáló szúnyogokat. Mintha valaki sorolná életünk motívumait, és a környező dombokat: Öreghegy, Kishegy, Somlyó-hegy, Csere-hegy. Kanyargó aszfaltút Veszprém felől, lefelé a Riviérára: Felső- és Alsóörs, Lovas. Paloznak, Csopak (Káptalanfüredtől Arácsig). Ereszkedünk a tó vizére, ahol szembejön velünk az Úr, füst és némaság ül a nyelvén. 2. Vitorlák hömbölögnek a vízen. Okosat és érvényest is mondani nem könnyű. A Balaton mindig szép, visszatérni csak erre érdemes. Ami egyértelmű: sekély tó. Átlagos mélysége három méter, hossza 77 km. Legnagyobb szélessége 13 km, egyik partjáról általában látni a másikat. A napos órák száma évente kétezer óra, akár a francia Riviérán. A jegére 1800 millió ember férne el (állva). Eddig a tények. Hömbölögünk tovább: erre ritkán van teljes szélcsend. Mindenféle madarak uralják a teret,
