Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 1. szám - Gömöri György: Öt pillanatkép Bóka Lászlóról
115 4. 1956. október 22-én vagy 23-án Bóka László Klaniczay Tibor és Tolnai Gábor társaságában Moszkvába indul vonattal. Az út sokáig tart, de a magyar irodalom tanárai jól érzik magukat, sokat anekdotáznak, nevetnek, csak október 25-én döbbenti meg őket Moszkvában a hír a Budapesten történtekről. Nem tudom, pontosan mikor érnek vissza hazájukba, valószínűleg csak november negyedike után, amikor már „helyreállt a rend”. Távollétükről hosszan ír Bóka az Őszi naplóban, de erről én már korábban tudtam, magától volt tanáromtól. 1956. november 11-én, tehát pont egy héttel a második szovjet beavatkozás után Csernus Ákos újságíró szakos hallgatóval megyünk az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság megbízásából a Kossuth Klubba, általános sztrájkra szóló felhívásokat sokszorosítani. A jogi kar előtt beleütközöm Bókába. Nem ismeri Csernust, félrevon engem és gyorsan elmondja: ő nem volt 23-án a városban, a Szovjetunióban járt, de tudja, hogy mi történt, ez borzasztó tragédia, ő velünk, egyetemi hallgatóival ért egyet, a mi pártunkat fogja. Tudja, persze, hogy volt, aki félt a forradalom alatt, például a Király István, akit megfenyegettek, hogy fegyvereseket küldenek a lakására, számonkérésre. Mire ő, Bóka, azt mondta Királynak: – Ne csodálkozz, Pista, te mindig túl vonalas voltál! Azt hiszem, Bókának még januárban is ez volt a véleménye, mert Király István azóta kiadott Naplójában 2 ír egy politikai vitáról Bókával a Belvárosi Kávéházban, amiből jól látni a véleménykülönbséget. Ezt Király nem szívja mellre, mivel kételkedik Bóka „becsületességében”. Mindketten kiszolgálták Rákosit, de most Bóka élesen ellene fordult, tehát akkor is hazudott, meg most is? Király úgy gondolja, a különbség az, hogy ő például őszintén hitt Rajk László és mások bűnösségében, de Bóka csak opportunizmusból? Arra nem gondol, hogy lehet, ez azért van, mert mind a ketten (meglehet, más-más okból) akartak hinni Sztálin és Rákosi Mátyás bölcsességében és az állampárt éppen érvényes vonalában? De ha Bóka László levonta, vajon Király István miért nem vonja le a következtetéseket Nyikita Hruscsov titkos huszadik kongresszusi beszédéből, miért marad meg „népnemzeti” sztálinistának, illetve a Kádár-rendszer időnként sértett, de készséges kiszolgálójának haláláig? 5. Az ötödik pillanatkép kevesebb, mint eleven kép, több, mint fotónegatív. Valamilyen okból 1963-ban eszembe jut régi tanárom, írok egy levelet Bóka Lászlónak. Ő még tanít az ELTE-n, főleg Adyt, én meg befejeztem első könyve▼ 2 Király István, Napló , Bp., Magvető, 2017 (Tények és Tanúk, 131), 20.
