Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Varga Zoltán: Elveszett sikolyok a szélben (Ulrich Gábor Dűne című animációs filmjének rejtelmei)
83 Varga Zoltán Elveszett sikolyok a szélben Ulrich Gábor Dűne című animációs filmjének rejtelmei Kétségkívül izgalmas munka vár azokra a kultúr- és művészettörténészekre, akik már biztos távolból fogják lajstromozni a 2020-as évek elejét megmérgező pandémiás időszakban született művészeti alkotásokat. Ahhoz viszont nem kell jövőbeli kutatónak lenni, hogy már most rámutassunk a magyar mozgóképkultúra egyik legnagyobb sikerére, maradandó művére ebben az áldatlan időszakban. Ulrich Gábor 2020 tavaszának egy reggelén ébredt arra a szorongásos álomra, amely animációs rövidfilmje, a Dűne alapját képezte. A Dűne „félkész” változatát Ulrich mindjárt az álmot követő hétvége során megalkotta,1 ám teljessé formálá sához még hetekre volt szükség. A véglegesítésben a hangtervező Chris Allan Tod közreműködése játszott kulcsszerepet, s a kész változathoz két stúdió produkciós részvétele is hozzájárult, így lett a Dűne gyártásvezetője Vécsy Vera, producere pedig a Kecskemétfilmtől Mikulás Ferenc és a FocusFoxtól Muhi András.2 Főbb „paraméterei” alapján – három és fél perces, fekete-fehér kísérleti animációs filmként – a Dűne leginkább a cinefil kalandorokat vonzó alkotásnak ígér kezett, melynek sikerszériája a rendezőt is váratlanul érte. Fogadtatása a magyar animációs filmnek abba a sikersorozatába illik, amelyet a 2010-es években a világ különböző fesztiváljain a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs képzésén frissen végzett alkotók diplomafilmjei vagy első önálló alkotásai rajzoltak ki. Csakhogy ellentétben Bucsi Réka, Tóth Luca vagy Andrasev Nadja alkotásaival, Ulrich Gábor művében semmi sincs a legújabb animációsfilmes generáció munkáinak legfőbb közös vonásaiból, a színekben pompázó látványvilágból és a szürrealisztikus képzeletvilágból. Sőt, ha lehet, a Dűne ezektől áll a legtávolabb; öntörvényű mű, semmilyen trendet nem követ. Szélben lengedező fűszálakat látunk benne, semmi mást; ám eközben annál többet hallunk, köztük – minden bizonnyal – egy szörnyű gyilkosság sokkoló hanghatásait is... ▼ 1 A rendező így idézte fel az élményt és a késztetést az alkotásra: „A Dűné t egy álom ihlette. Egyik reggel úgy ébredtem, hogy megvolt a hangulat, a benyomás, amit meg akartam mutatni, és ehhez olyan számítógépes technikát találtam, amivel viszonylag gyorsan tudtam haladni. Ez azért volt fontos, mert megmaradhatott az a zsigeri, impulzív erő, amit a munka kezdetén éreztem. [...] az a kísérleti technika, amellyel a fűszálak mozgását meg tudtam formázni, lehetővé tette a gyors munkát, így megmaradt a szuggesztív, tragikus erő, amit az álmomban is éreztem.” Seres Gerda: Álomhoz rendelt rémtörténet. https://orszagut.com/eloadomuveszet/alomhoz-rendelt-remtortenet-429 (Utolsó letöltés: 2022.03.18.) 2 A keletkezéstörténeti háttérről részletesen lásd Horváth Bálint: Tudják, hogy csak öngyilkos filmeket csinálok. Interjú Ulrich Gábor animációs rendezővel. Magyar.film.hu . https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/tudjak-hogy-csak-ongyilkos-filmeket-csinalok (Utolsó letöltés: 2022.03.18.)
