Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Varga Zoltán: Elveszett sikolyok a szélben (Ulrich Gábor Dűne című animációs filmjének rejtelmei)
84 A Dűne az utóbbi évek – nem csak a pandémia-időszak – egyik legnagyobb nemzetközi feltűnést keltő magyar mozgóképe. 2020-as premierje óta több mint harminc fesztiválon mutatták be, köztük A-kategóriás animációs fesztiválokon, ahol eleve a beválogatás ténye is igen magas rangot jelent (élen Annecy, Ottawa, Hirosima fesztiváljaival). Mint Ulrich több alkalommal utalt rá, a Dűne olyan film, amelynek ugyan jók az esélyei arra, hogy sok fesztivál felkapja, arra viszont legfőbb jellegzetességei kevéssé predesztinálják, hogy díjazzák is. Ezzel együtt a Dűne alko tója több fesztiválról sem távozott üres kézzel (képletesen szólva, mert – éppen a járványhelyzet miatt – a programok döntő többségén az alkotó nem lehetett jelen személyesen is).3 A hazai szaksajtóban is igen pozitív fogadtatásban részesült a film. E sorok írója az elsők között kísérelte meg – röviden – összefoglalni a Dűne különleges ségét,4 majd a sokasodó hazai fesztiválszereplések (Friss Hús Rövidfilmfesztivál, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) adták az újabb recenziók hátterét. M Tóth Éva méltatása kiemeli, hogy a Dűne „egyetlen rendkívül esztétikus, absztrakt hatá sú beállítása Antonioni Nagyítás ának dilemmáját juttatja eszünkbe a valóságról, a szemlélő szerepét keresve e mindenkori valóság konstruálásában”.5 Báron György „csöndes, filozofikus remeklés”-ként, „minimalista eszközökkel megkomponált szikár haiku”-ként magasztalja, amely „egyszerű, tiszta, mély és titokzatos, akár egy Weöres-négysoros”.6 Dombai Dóra szerint a Dűne „maga a tiszta film”, amelyben „a látvány és a zajok, zörejek egymást oda-vissza értelmező tánca a feszültség kupolaívét rajzolja meg”.7 A Dűné ről szócikk olvasható a Magyar filmek 1896–2021 címmel megjelent kézikönyvben; szerzője, Kránicz Bence az Ulrich-animációt Lichter Péter „kísérleti horrorfilmjéhez”, a Fagyott május hoz (2017) hasonlítja, amennyiben ezek a művek „láthatóvá teszik a természetnek alávetett lét tapasztalatát, és egyéni filmnyelvet találnak az ember nélküli vagy ember utáni világ megragadására”.8 Az eddigi méltatások és „megfejtési kísérletek” még közel sem merítették ki a Dűne rejtelmeit. Az a film, amelyet egyszerre tartanak díjazásra érdemesnek a ▼ 3 A Dűne a Balkanima fesztiválon a zsűri dicséretében részesült; a nemzetközi némafilmfesztiválon a legjobb animációs film díját kapta; a fantasztikus filmek florianópolisi fesztiválján dicséretben részesült; Svájcban a Genfi Kortárs Művészeti Center díjával tüntették ki; itthon pedig megkapta az Alexander Trauner Art/Film Fesztiválon a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának díját (2020-ban), valamint a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF) a Magyar Filmkritikusok Díját és a legjobb animációs munkáért járó elismerést (2021), továbbá a magyar filmkritikusok éves díjával is kitüntették (2022), Bulgáriában megkapta a Legjobb Absztrakt Animáció díját (2022). 4 Varga Zoltán: Rettegés a fűben. Ulrich Gábor: Dűne. Filmvilág 2020/12. 15. 5 M Tóth Éva: Unokák fesztiválja. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. Filmvilág 2021/8. 12. 6 Báron György: Szünetjel. XV. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. 2021. augusztus 10–15. Élet és Irodalom , 2021. augusztus 27. 23. 7 Dombai Dóra: A rövidek dicsérete. Prae.hu . https://www.prae.hu/article/12112-a-rovidek-dicserete/ (Utolsó letöltés: 2022. 03. 18.) 8 Kránicz Bence: Dűne. In: Gelencsér Gábor – Murai András – Pápai Zsolt – Varga Zoltán (szerk.): Magyar filmek 1896–2021 . Budapest: MMA Kiadó, 2021. 745.
