Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep alkotóházának története 1957 után
63 Közvetlenül segítette ezt a Kecskeméti Képtár megnyitása (1983), folyamatos kiállítássora, hiszen akár a Kecskeméti Művésztelep történeti időszakát bemutató (többször változtatott) állandó kiállítás, akár a Tóth Menyhért Emlékmúzeum és a Wolfner József–Farkas István-gyűjtemény állandóan közönség előtt lévő művei, valamint az időszakos tárlatok12 egyes, az alkotótelepen rendszeresen megforduló művészekben is fölkeltették azt az igényt, hogy műveikkel jelen legyenek Kecskeméten, a Kecskeméti Képtárban. Ám az 1993-as nagyvonalú fölajánlását a kortárs festőművészeti gyűjteménynek – a múzeum s a fönntartója nem fogadták el.13 A Kecskeméti Művésztelep történetéhez (1909–1944) szervesen összekapcsolódóan az alkotóház nem folytatja, nem is viheti tovább az 1957 óta zajló művészeti tevékenységet. A művésztelepből alkotóház, a kolóniából alkotóotthon, a szabadiskolából műteremsor, a közös stíluskeresésből stíluspluralizmus, a közös nevezőt föltételező együttműködésből egyéni törekvések, a tisztán művészi ideákból kommerciális műgyártás, a korral együtthaladóból konzervatív hangoltság lett. A kecskeméti alkotóház 10 műtermében műalkotások születnek, festmények, szobrok, grafikák készülnek. Folyamatos az alkotómunka. Ezáltal gyarapodik a legújabb kori, a kortársi magyar képzőművészet, az egyes alkotók munkássága. Az évtizedek alatt létrejött művek esztétikai vizsgálatát, művészettörténeti mérlegének elkészítését ezen összegzés – amely csupán a tendenciákat, csomópontokat igyekezett föltárni – természetszerűen nem vállalhatta. Története az alkotóházak (Zsennye, Nagymaros, Hódmezővásárhely, Mártély) historikumához és napjaink magyarországi művészettörténetéhez, a Bács-Kiskun megyei, a kecskeméti művészethistóriához (is) kapcsolódik. Az új médiumok (videó, komputerművészet stb.) új kihívásokat fogalmazó posztmodern (utáni) korszakából, a 21. század harmadik évtizede legelejéről szorongva visszanézve: az 1960-as évek progresszív, avantgárd szellemiségű alkotói közül többen dolgoztak Kecskeméten. De sem az ő ottani munkásságuk, sem az új médiumok térnyerése nem mozdították ki a megszokott, bejáratott pályáiról a kecskeméti alkotótelepet, a művésztelepből lett alkotóházat. ▼ 12 Ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét. A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei . Kecskeméti Lapok Kft., Kecskemét, 2005. 13 Kortárs gyűjtemény a kecskeméti Cifrapalotában . Katalógus. Kecskeméti Képtár, 1993. március, Budapesti Történeti Múzeum, Budavári Palota E épület, 1993. június. AD Grafikai Stúdió, Bp., 1993.
