Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep alkotóházának története 1957 után
62 dők kizárólagos gyakorló, és felkészülőterepe, szellemi műhelye lenni. Az első, több mint másfél évtized alkotótelepének fő szervezője, Szentiványi István halála, majd az elhúzódó épületfelújítási és -bővítési munkálatok lezárják az alkotótelep életének első periódusát, amely a magyar művészetnek, a hazai művészettörténetnek is kvalitásos műveket, fontos művészi eredményt (pl. litográfiák) hozott. A hetvenes évektől kezdve a Kecskeméti Művésztelep arculata is fokozatosan megváltozott. Ennek egyik oka a hosszabb kényszerszünet lehetett (az előző gondnok halála, majd többéves építési munkálatok). Ezenkívül az újabb rendelkezések már nem tették (és ma sem teszik) lehetővé a rendszeresen hosszabb ott-tartózkodást (maximum 3 hónap évente). Főleg a nagymarosi művésztelep megszűntével ma már Kecskeméten nagyon vegyes a társaság, egységes arculat nélkül, elég sok úgynevezett „képcsarnoki” festővel. E jelenségcsoport mögött természetesen ott húzódik a művészeti életben is egyre karakteresebben, élesebben megjelenő kommercializálódás, de az elmagányosodás, a művészek műterembe zárkózása is. Egy-egy közös akció, kollektív kiállítás, publikáció még együttes alkalmakat tud teremteni az alkotótelep művészlakóinak. És voltak olyan, 60-as évekbeli kezdemények, amelyek a következő évtizedben intézményesedtek. A Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep és Alkotóműhely létrejöttéhez elsődlegesen járult hozzá az a zománcgyárban biztosított lehetőség, amelynek igénybevételével több művész elsajátíthatta a legfontosabb zománctechnikai és technológiai ismereteket. A gyár biztos hátterét adta aztán éveken át a Kátai Mihály festőművész művészeti vezetésével induló zománcművészeti szimpóziumnak. A kecskeméti alkotóházban eltöltött időben, ottani munkálkodása idején tervezte (Fekete Tamás szobrászművésszel és Kerényi József építésszel együtt) a művésztelep törzstagjának (rendszeresen visszatérő) számító Melocco Miklós a kecskeméti Kodály-emlékmű vet. 11 Ugyancsak az ő javaslatára, szívós-kitartó, min den nehézséget és értetlenséget legyőző munkájának eredményeként jöhetett létre a Michelangelo műveinek gipszmásolatait bemutató, az országban (Európában?) egyedülálló Michelangelo-másolatok szoborgalériája (Tudomány és Technika Háza – volt Zsinagóga). Mindkét intézményről (zománctelep, szoborgaléria) bízvást elmondható, hogy fogantatása, koncipiálása, létrejöttének kimunkálása az alkotóházhoz (is) kötő dik, de a Bács-Kiskun Megyei Tanács rakta le ezen intézmények fundamentumait. Így az alkotótelep – annak aktívabb művészei – ezidőtt igenis bekapcsolódtak a művészeti életnek a megye centrumában, Kecskeméten zajló folyamataiba. ▼ 11 A sérülései miatt elbontották.
