Forrás, 2022 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2022 / 9. szám - Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep alkotóházának története 1957 után
55 A szellemiségében s művészetében egyaránt konzervatív Gaál Dezső az Európai Iskola, a magyar művészetnek az európai művészethez való programos közelí tése idején maradt szemléletileg retrográd, a naturalizmus, a Révész-korszakhoz hűséges konzerváló, nem előre-, hanem visszatekintő, fogó dzókat a művésztelepi múltban találó. Az 50-es évek szocialista realizmust óhajtó és szorgalmazó kultúrpolitikai elvárásaival alapjában vé ve zökkenőmentesen konvergál a Révész-iskola megkésett naturalizmusa, népéletkép-fölfogásának éltetése. A kor kívánalmait figyelembe véve nem a kritikai hang, a szociális problémák jelzése (kritikai realizmus, valamiféle expresszionizmus), hanem a fényképszerűség, a primer naturalizmusba oltott optimizmus (szocialista realizmus, szocreál) felé tolódott el a politikailag is favorizált képzőművészeti kifejezésmód. A Kecskeméti Művésztelep Ré vész-korszakát 6 a helybeliek példának, követendő, egyedül üdvözítő hagyománynak tételezték. A személyes érintettség miatt is, hiszen az 50-es évek képzőművé szetének több, akkor meghatározó kecskeméti szereplője képzésé nek maximumát Révész Imrétől kapta az 1920-as, 1930-as évtizedekben. A Révész Imre-i példát még azzal is dúsították, hogy iskolának (azonos stíluskört értek ezalatt) tú lozták föl az ő kecskeméti működésének, tanításának az idő szakát. Ezzel pedig azt a hamis látszatot terjesztették ki, visszamenőleg is, a Révész vezette művésztelepre, mintha ott a stílusazonosság tekintetében egyöntetű, azonos művészetszemléletben fogantak volna az alkotások. Olyan stíluskohéziót, olyan művészeti összetartó szellemiséget tulajdonítottak így Ré vésznek, amely valóságosan nem illeti meg őt és tanítványai együttesét sem. A Révész-korszak iskolává emelését persze az 50-es évek politikai, művészetpolitikai közege, a helyi példatalálás és fölmutatás kényszere motiválta legelsősorban. „A megyei tanács, valamint a Magyar–Szovjet Társaság Képzőművészeti Csoportjának kezdeményezésére Ré vész Imre halálának 10 éves évfordulója alkalmából Révész Imre emlék kiállítás rendezését határozták el Kecskemét városban.” Az e sorokat fogalmazó Szentléleky Tihamér, a kecskeméti múzeum akkori vezetője a minisztériumtól kért engedélyt, s az emlékkiállítás megrendezéséhez segítséget szorgalmazó levelében így indokolja a tárlat létrehívását: „A kiállítás megrendezésének különös súlyt ad az, hogy ebben az évben van folyamatban a Kecskeméti Művésztelepnek részbeni helyreállítása, mely a háborús pusztí tások következtében megsemmisült. Révész Imre több mint 10 évig vezette a művésztelepet, és haladó jellegű festészete, mely a helyi, népi élet ábrázolását tekintette feladatának, korában úttörő jellegű volt. Nagyszámú tanítványai tanításait tovább vitték, és a felszabadulás utáni magyar ▼ 6 A Kecskeméti Művésztelep második korszaka (1920–1944). A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette: ifj. Gyergyádesz László és Osztényi Éva. Kecskeméti Képtár – Cifrapalota, Kecskemét, 2010.
