Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Ferencz-Fehér Dorottya: Az embertelen megragadására tett kísérlet (Széljegyzetek Lak Róbert képi világához)
64 Ferencz-Fehér Dorottya Az embertelen megragadására tett kísérlet Széljegyzetek Lak Róbert képi világához Nyugtalanságnak, magára hagyatottságnak, bizonytalanságnak kitett, kibékíthetetlen ellentétek fogságában vergődő alakok néznek vissza ránk Lak Róbert víziószerű képeiről. Az 1994-es születésű művész festményei szinte kizárólagosan portrék, melyeken a fő hangsúlyok a hús esztétikája köré szerveződnek; képi világának gyakran mellbe vágó expresszivitása önkéntelenül is rezonál Lucien Freud gyakran idézett kijelentésével, mely szerint feltett szándéka, „hogy a festék úgy hasson, mint a hús”. Lak Róbert alkotói világára érzékelhető hatást gyakorolnak a londoni iskola alkotói csoportosulásának központi alakjai – Freud mellett Francis Bacon és Frank Auerbach: a Nyugtalan -sorozat jelen válogatásban szereplő darabjaira Bacon Három fejtanulmány ának radikális újraértelmezéseként is tekinthetünk, ahogyan a portré (és az önarckép) műfajának előtérbe helyezése is megalapozza ezen vélekedést, valamint Bacon és Freud azon kifejtett törekvése, hogy alanyaikat megfosszák a szubjektivitásuktól1 . A kortárs magyar képzőművészeti tendenciák számbavételekor Lakot a Budapest Horror alkotói csoportosuláshoz nemrég óta, lazán kapcsolódó fiatal alkotók közé sorolják; munkáit Győrffy László festészetével elsődlegesen az esztétikai ideológia – amelynek vezérmotívuma a testbe vetettség élménye és a hús szubjektum alóli felszabadítása –, Veres Szabolcs portrédekonstrukcióival pedig a formanyelve rokonítja, de felkínálkozik a fragmentumokból építkező, mellszobraival és festményeivel az ember válságára reflektáló torzókat előállító Gaál József-oeuvre-rel való asszociáció lehetősége is. A Lak Róbert portréin és önarcképein ábrázolt elfolyó kreatúrák első pillan tásra a horrorfilmek megnyúzott, összeégett, testi mivoltuk egységességében megbontott áldozataira emlékeztetnek, akik a kamera tekintetének kiváltságos kereszttüzébe jobbára rövid időre kerülhetnek, hisz a biológiai teljességük felszá molójának kényszeres vágya csupán pillanatnyi kielégülésre képes, í gy a torzó folytonosan újratermelődik általa. Ami ebből a perspektívából normasértőnek, határátlépésnek számít, azt Lak vizuális világának ábrázolási módjai köz napi tapasztalattá avatják: nála a struktúra folytonos megbontása éppúgy részét képezi az alkotási folyamatnak, ahogyan a kompozíció szempontjából is kulcs-1 Bővebben lásd: Babarczy Eszter: A test tényei. Bacon és Freud a Nemzeti Galériában. Artmagazin, 2018/8. 20–25.
