Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Szakszövetkezetek és szőlőtermesztés a Homokhátságon
86 Bizottságának nagyaktíva-ülésén a megye 800 fős vezető kollektívája mellett Fehér Lajos8 is részt vett. Az ülés Molnár Frigyes 9 első titkár előadásával kezdődött, elmondta, hogy a megyében először a szántóföldi területeken, főleg a megye délnyugati részén kezdték meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a közben szerzett tapasztalatok alapján felkészülnek a szőlős területek szövetkezetesítésére. Az ülésen felvetette, hogy a szétszórt szőlőket a tagok továbbra is egyénileg műveljék meg, míg az összefüggő, nagyobb területeket brigádokban. Javasolta, hogy a tagok kapjanak a szőlőből háztájit, 400-600 négyszögölet. Megállapította, hogy megye többi szőlőterületén is elsődleges a szántóföld bevitele a téeszbe, a szőlős területeken van létjogosultsága a szőlős szakcsoportok működésének, ezek fejlesztésével egyetértenek. A megyében később is Molnár Frigyes érdemének tartották, hogy kijárta a szakszövetkezeti rendszer lehetőségét a pártvezetésnél, és ezt a rendszerváltás időszakában is a történelmi érdemének tekintették.10 Az ülésen Bild Károly a Kiskőrösi járás képviseletében elmondta, hogy a járásban csak egy szocialista község van, de olyan falu is található, ahol nincs téesz, csak termelőszövetkezeti csoport (tszcs) alakult meg. A járás területének csak 8,8%-át teszik ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, de a járásban 20 tszcs van, melyek elsősorban a borértékesítést végzik közösen. A termelőszövetkezeti csoportok területei szétszórtak, ami gátja a fejlődésnek, van olyan csoport is, amelynek három községben fekszik a területe. Megállapította, hogy a termelőszövetkezeti csoportok összterületének 60-70%-a szőlő.11 1959. november 24-én tartották az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Politikai Bizottságának ülését, melyen jelen volt Fock Jenő12 a párt K özponti Bizottságának (KB) titkára is. Az ülésen Molnár Frigyes megállapította, hogy a KB október 29-i határozata helytálló a megye vonatkozásában is, így 1961 tavaszára itt is befejezik a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Molnár elmondta, hogy a KB ülésén az a döntés született, hogy a szántót a téeszekbe, a szőlőt szakcsoportokba kell bevinni. A kecskeméti járásban megoszlik a kettő fele-fele arányban, ezért itt téeszeket és szakcsoportokat is szerveznek. Az ülésen Fock Jenő is felszólalt és elmondta, hogy négy éve nem járt a megyében és most látja, hogy itt mennyire bonyolult az átszervezés folyamata. A Központi Bizottságban látják a szántóföl-8 Fehér Lajos (1917–1981) 1956. november 7-től az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának és az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd a Központi Bizottság tagja egészen haláláig. 1959-ben az MSZMP KB Falusi (Mezőgazdasági) Osztályának vezetője. Az agrárium legfontosabb szakmai irányítója, az 1966-tól kezdődő agrárreformok meghatározó alakja. Bővebben lásd: https://neb.hu/asset/ phpe5G8yl.pdf (Letöltés ideje: 2021. 05. 04.) 9 Dr. Molnár Frigyes (1922–1989) Madarason született. Ekkor az MSZMP Bács-Kiskun Megyei VB első titkára, előtte az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke (1956. nov. 2. – 1968. nov. 15.) http://www. paap.hu/apex/f?p=2013:3:10341414077755::3::P3_PERSON_ID:69670 (Letöltés ideje: 2021. 05. 04.) 10 Visszahívják dr. Molnár Frigyest? „Bács-Kiskun megyét ő tette megyévé.” Petőfi Népe, 1989. január 23. 3. 11 MNL BKML, XXIII. 1. b. 1956–1963. MSZMP-nek mezőgazdaságról jelentések. 91. doboz. 12 Fock Jenő (1916–2001) 1956 novemberétől az MSZMP IKB, majd KB tagja 1989. október 7-ig, a PB tagja 1980-ig. Ekkor az MSZMP KB titkára is 1961. szeptember 19-ig. Bővebben lásd: https://neb.hu/ asset/php4wGGVm.pdf (Letöltés ideje: 2021. 05. 04.)
