Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Tetézi Lajos: Kostka László és az izsáki arany sárfehér nyomában
145 sárfehért , valamint arról is hírt adott, hogy általánossá vált a rézalapú szerek használata a peronoszpóra elleni védekezésben. Egyúttal megjegyezte, hogy a szőlőmoly elleni védekezés viszont még nem megoldott. Az izsáki sárfehér legismertebbé vált híve és eredményes termesztési módjának kifejlesztője Kostka László izsáki gyógyszerész volt. Kostka László és s árfehér-termesztési módszere A Kostka-ősök a 17. században Lengyelországból települtek Magyarországra. Az 1693-ban postupici előnévvel magyar nemességet szerzett családból szár mazó és Kisszebenben (ma szlovákiai település) letelepült idősebb dr. Kosztka László gyógyszerész és felesége, daróczi Heizelmayer Franciska házasságából tíz gyermek született, köztük a később Csontváry néven híressé váló festőművész Tivadar (1853), valamint a szőlészetben Izsákon nevet szerző László (1858). Mindketten apjuk nyomdokaiban haladva gyógyszerész végzettséget szereztek, ám csak rövid ideig dolgoztak hivatásukban. László, aki nevét s-sel – Kostka – írta, az 1890-es években költözött Izsákra, s maga fejlesztette módszerével a helyi szőlő egyik legeredményesebb termesztője lett. Művelési technológiájának, trágyázási módszerének köszönhetően 263 mázsa sárfehér szőlőt termesztett holdanként. Ez a terméseredmény mindmáig világrekordnak számít. Birtokán, a Kostka-telepen, melyet Anna nővérével és Kostka Antal nevű unokatestvérével, egy 1896-ban megvásárolt homokterületen létesített, ezrek tanulmányozták szerte az országból termesztési módszerét. Ennek lényege a peronoszpóra elleni rendszeres rezes védekezés, a 120×80-as sor- és tőtávolság, a tőkefejek állandó homok alatt tartása, a harmatgyökerek megtartása, a sima csapon való kétszemes terhelés, valamint a rendszeres szerves trágyázás volt. Szőlőbirtokának fajtaösszetétele 22 hold s árfe hér, 8 hold k övidinka, 6 hold olaszrizling és 2 hold szlankamenka volt. A pero noszpóra elleni védekezést saját fejlesztésű szerével végezte. A Szabadalmi Újság 1910. december 1-jei száma így írt a Kostka-féle rezes permetszerről: „Kostka László földbirtokos Izsák. Eljárás peronoszpora elleni szer előállítására. A találmányt előállíthatjuk, ha rézgálicot hevítve, jegecvizétől megfosztunk, hogy porrá hulljon szét; ezt megszitáljuk, hogy belőle egyöntetű port nyerjünk. Azután levegőn szétmállott égetett meszet szitálunk ugyanolyan célból és a két finom port tökéletesen elegyítjük megfelelő arányokban.” Kostka László 1910 és 1918 között (1918. február 20-án hunyt el) izsáki gazdálkodásának gyakorlati tapasztalataira alapozva komoly elméleti munkásságot is kifejtett. Az 1910. október 10-én megrendezett szegedi borászati kong resszuson, a Borászati Lapok tudósítása szerint „Kostka László izsáki szőlőbirtokos ismertette saját mívelési rendszerét, melynek segélyével évenként bő termést képes elérni”. Ugyanez a kiadvány Kostka László több szakmai publikációját is közölte: 1911. október 22. A szőlőmoly elleni védekezés; 1917. április 8. A vértetü irtása ; 1918. febru ár 17. Filloxeravédekezés indirekt úton. Mindezek mellett 1913-ban Új szőlőművelési album címmel füzetet jelentetett meg, melyben fotókkal illusztrálva, részletekbe menően mutatta be termesztési
