Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Turán István: "Itt, a hol a napról-napra hatalmas arányokban fejlődő szőlőkultura lefoglal minden talpalatnyi teret, a gazdasági élet sarokpontja és fundámentoma: a Szüret" (Kiskőrös szőlő- és borkultúrájának rövid története)
133 egyre inkább elengedhetetlen kellék volt a permetezőgép, a villanymotoros szőlődaráló, a tárcsa és a talajművelő kultivátor is. 49 Az 1961-ben alakult 10 szövetkezetről hamar kiderült, hogy koordinálásuk nem is olyan egyszerű feladat. Mivel más ok voltak a talajadottságok, a vagyoni egyenlőtlenségek gyorsan jelentkeztek. 1963-ban elindult az egyesülési folyamat, melynek során az 1970-es évekre először háromba, majd 1977-ben egy szövetkezetbe tömörültek. Ez lett a Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet, 3700 taggal.50 1980-ra mintegy 3800 hektár szövetkezeti területen termeltek 294 800 hl bort, melyből bőven jutott exportra is, tőlünk keletre ugyanis hiánycikk volt.51 Erre a jelenségre sokan emlékeznek ma is, „orosz piacként” emlegetik. Ugyanakkor a szocialista rendszer sajátosságának számított, hogy az egyéni bevételek növelése csak önkizsákmányolás révén volt biztosítható. Ez azt jelentette, hogy a lakosok főmunkaidőben valamelyik helyi iparvállalatnál dolgoztak, majd annak leteltét követően lehetőség nyílt többletmunkára, esetünkben a szőlőültetvények en. Az így elért gyarapodás főként 1975 és 1985 között valóban látványos volt, a túlfeszí tett munkatempó miatt azonban sokak egészségi állapota leromlott.52 A központi szövetkezeti telepen bővítették a bortárolót, új szőlőfeldolgozó készült. 1981 végén átadták a palackozóüzemet , és egy hűtőház is épült. A konjunktúra során a bevételből 1985-ben Kossuth-szobor avatására is jutott. A telepítések, a fejlesztések, a termelt és eladott bor mennyisége végül elismerést és rangot hozott Kiskőrösnek. 1987 a bor nemzetközi éve volt, s az évet kísérő nagyrendezvények lebonyolítása mellett kerültek kiosztásra a Szőlő és a Bor Városa címek is, amelyet a település is megkapott.53 1990 után viszont az összeomló piac és a kárpótlási törvény hatására a tagság jelentős része kilépett a szövetkezetből.54 A szakszövetkezetek és a téeszek felett álltak a szocialista mezőgazdaság csúcsintézményei, az állami gazdaságok, amelyek főleg a z 1970-es évektől kiemelt állami támogatásban részesültek. A jelentős pénzügyi forrásokat azután viszonylag szabadon, előremutató módon fektették be, a többi szocialista szektortól eltérően itt lehetőség nyílt innovációra is. Az 1980-as évek második felének válsága ellenére az állami gazdaságok még a rendszerváltoztatáskor is jelentős színterei maradtak a gazdasági életnek, ám megmenteni végül nem sikerült őket.55 49 Uo. 50 A Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet iratai. Forrás: Petőfi Sándor V árosi K önyvtár Helytörténeti Gyűjtemény. 51 Márki Edina: A Kiskőrösi Állami Gazdaság története 1949–1984. Szakdolgozat, 1985. 5–8. o. Forrás: PSVK Helytörténeti gyűjtemény. 52 A jelenségről bővebben: Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felé ben, Osiris, Budapest, 2002. 53 Kiskőrös monográfia, 1989, 399. o. 54 Boda Zsuzsa: A miniszter is elismerte a Kossuth Szövetkezetet. In: Régió Napló , 2009. november 13. 55 Herbst Árpád: A tulajdoni és szervezeti viszonyok átalakulásának jellemzői a magyar mezőgazdaságban 1990—1998. Doktori értekezés, SZIE, Gödöllő, 2000, 15–18. o. Link: https://szie.hu//file/tti/archivum/ Herbst_Arpad_ertekezes.pdf
