Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Turán István: "Itt, a hol a napról-napra hatalmas arányokban fejlődő szőlőkultura lefoglal minden talpalatnyi teret, a gazdasági élet sarokpontja és fundámentoma: a Szüret" (Kiskőrös szőlő- és borkultúrájának rövid története)
132 a termelőket pedig a rendszer intézkedései sújtották. Kiskőrösön elsődleges célként jelentkezett a szőlőművelés visszafejlesztése, a borbeadás elvárt mennyisége irreálisan magas volt, négyszeres szorzó vonatkozott rá. Nehezítette a gazdálkodók helyzetét az 1952-es rendkívül kemény tavaszi fagy is. Ha a hatóságok az ellenőrzések során az illető otthonában be nem jelentett (akár saját fogyasztásra készített) bort találtak, annak rendszerint feljelentés lett a vége. Nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom napjaiban az utcán tüntető tömeg megrohamozta a pénzügyőr szakasz épületé t, majd a tárgyévre vonatkozó borbeadási papírokat kihordták az utcára és elégették.46 A szocialista nagyüzemi termelés időszaka A Kádár-rendszer útkeresése a gazdaság különböző területein számos újdonságot hozott. Ezek közül számunkra különösen fontos a szakszövetkezetesítés folyamata, mivel ez az új rendszer alapjaiban határozta meg az itt élő szőlőművelő réteg mindennapjait. Kiskőrösön és a környéken már Nagy Imre 1953-as reformintézkedései során újra felismerték a szőlőterületek jelentőségét, és az erőltetett gabonatermelés helyett ismét teret engedtek a szőlőművelés terjedésének, igaz, csak szövetkezeti formában. Az 1960–1961-ben végrehajtott második kol hozosítás során a járás bortermelő régióiban egy, a téesznél lazább, nem annyira kötött formát, a mezőgazdasági szakszövetkezeteket hozták létre.47 A szervezések során a lakosság mintegy 61%-a lépett be a szövetkezetekbe, ez 8028 tagot jelentett, akik összességében véve jelentős méretű területeken gazdálkodtak. A terület a „szakszövé” volt, de az ültetvény a tulajdonosé maradt, mindössze az értékesítésből származó bevétel 10%-a került kötelezően a szövetkezethez. A hagyományos homoki szőlőfajták mellett kisebb parcellákon már a hatvanas években megindult a modernebb fajtákkal való kísérletezés is, az 1970-es években pedig már egyre inkább ezeket telepítették: többek között k ékfran kost, k ármint, kunleányt, zalagyöngyét vagy irsai olivért. Ebben az évtizedben szinte minden fajta művelésmódját korszerűsítették. A magas művelésre felvitt kadarka, ezerjó, valamint az izsáki sárfehér (ma arany sárfehér) termesztése ekkor kérdőjeleződött meg, mivel a gazdák nem tudták a sok kézi munkát igénylő termőfelület (törzsek, karok) újra kialakítását vá llalni, inkább megszabadultak régi ültetvényeiktől. A csemegeszőlő jelentősége is növekedett, igaz, ez főként a háztáji gazdaságban termett. Jó szállíthatósága miatt hamar népszerűvé vált a pannónia kincse.48 Az 1960-as évektől megindult a gépesítés terjedése, módosabb gazdáknál megjelent a lóvontatású Tünde vagy a Pannónia motoros lovas permetezőgép és az RS eszközhordozó hidas traktor is. Később a Vörös Csillag Traktorgyár DUTRA, U-28 és UE-28 típusú munkagépei, majd a szovjet ipar „minszki csodája”, az MTZ vált meghatározóvá az itteni vidéken. A mezőgazdasági vontatók mellett 46 Uo. 317. o. 47 Uo. 339. o. 48 Uo. 340. o.
