Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Légrády Andor: Krämer Fülöp nyomában (Soltvadkert szőlészeti-borászati múltja és jelene)
120 Krämerék megjelenése előtt két személyt lehet megemlíteni, akik szóra érdemesek a szőlészet terén. Az egyik Paksy József, aki egyben a falu jegyzője is volt, s főleg kadarkával foglalkozott. A szőlőterületen különleges gyümölcsfákat is lehetett találni, melyeknek mindig jó termése volt, de 1908-ban a 2200 négyszög ölön 80 hl termése lett. A másik jelentős személyiség Hachbold Frigyes. Ő a kadarkával kísérletezett. Leginkább az egyenes szárú fajtával szimpatizált, mely föntebb hozta a termést, így el is nevezte „föntebb termő ” kadarkának. Természetesen a fejlődés és a jó termés nem mindig volt folyamatos. Sok kárt okozott a peronoszpórajárvány, viszont az 1875-ben kezdődő filoxéravész kevesebb pusztítást okozott vidékünkön, mivel a homokos talaj nem kedvezett ennek az élősködőnek. Nem úgy, tehetjük hozzá, mint a történelmi borvidékeken. A változás az 1880-as években érte el Vadkertet. 1882. december 5-én ment át a falun az első vonat a Budapest–Belgrád vonalon. Hogy a vasút közvetlen a falu mellett halad el, az annak is köszönhető, hogy a vadkertiek mellett a tázlári birtokosok is lobbiztak érte . (Eleinte Vadkert-Tázlár volt a megálló neve.) A gazdasági élet nagyrészt ennek köszönhetően lendült fel, s az is a község előnyére vált, hogy két főút kereszteződése található a központban. Itt kell megemlíteni, hogy 1900 novemberében egy belügyminiszteri rendeletnek köszönhetően a falu neve Soltvadkert lett. Az igazán számottevő változás Krämer Fülöp személyében jelent meg. Egy alkalommal vonaton utazott keresztül Vadkerten, ugyanis Jánoshalmára igyeke zett egy budai pince megbízásából. Megtetszett neki a vasút két oldalán elterülő homokbuckás vidék, s később visszatért egy barátjával, akivel 1894– 1896 között 20 szerződéssel nagyjából 60 hold földet vásárolt az általa kiszemelt területen. Őt tartják a szőlőkultúra megújítójának Vadkerten. De nem csak Fülöpöt érdemes kiemelni, hiszen az ő szerepe alig pár évre tehető, bár igen jelentős. Munkásságát felesége és fia vitte tovább. Krämer Fülöp (1842–1900) Rajna-vidéki német család sarja volt. A Zichyuradalom bihardiószegi szőlőgazdaságának fői ntézője, vincellére volt 1867-től. Zichy Ferenc Metternich herceg johannisberg-i pincészetéből hívta el magához. Később a budafoki állami borpince igazgatója lett. Felesége, Anna ősnemes spanyol családból származott. Két gyermekük született, József és Mariska. Az általa vásárolt területen, közvetlen az állomás mellett építette fel házát, valamint a borpincét. Neki köszönhető a tudatos, a hagyományokkal szakító, a tudományos eredményeket is figyelembe vevő szőlészet elterjesztése Soltvadkerten és környékén. Munkásságának elismerése, emlékezetének életben tartása érdekében 2001. október 12-én alakult meg a Krämer Fülöp Borlovagrend. Mellszobrát 2005-ben avatták fel a Szentkorona Cukrászda előtti szoborsétányon. Anna asszonyról tudni lehet, hogy férje halála után nyolc évig vezette a gazdaságot. Erre bizonyíték többek között pecsétje, melyen két felirat is olvasható. Az egyik a nyomórészen, „Kremer Fülöpné szőlőtelepe Soltvadkert”, a fogórész fején pedig „Krä mer Anna”.
