Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Simonyi Zoltán: Szétesés és újraépítés (A rendszerváltás, és ami utána történt az alföldi szőlőtermesztésben és borászatban)
110 okokból szétválasztották, és a borászatot teljes egészében állami felügyelet alá vonták. Hét állami pincegazdaságot hoztak létre, melyek tröszti irányítás alatt borászati tevékenységet láttak el, beleértve a borforgalmazást is. A szőlőfeldolgozás a magángazdák számára teljesen lehetetlenné vált, így ők ennek a hét pincegazdaságnak teljesen ki voltak szolgáltatva. Erre az időszakra jellemzően a gazdaságpolitika következményeként a szőlő feldolgozását, a borkészítést és a borkereskedelmet központosították. A szőlőfeldolgozás, a borászat és kereskedelem jelentős hányada a tervgazdálkodásból adódóan az állami pinc egazdaságokban, illetve a szőlőtermesztésre szakosodott állami gazdaságokban, mgtsz-ekben és szakszövetkezetekben csoportosult. A szakszövetkezeti forma megítélése állami szinten kedvezőtlen volt, hiszen az akkori felfogás szerint visszamaradott, elavult termelési szféra volt. Az állam álláspontja az volt, hogy a szakszövetkezeti szektor gazdasági vezetői az állami vállalatok szféráiból kerüljenek ki, hogy kellőképpen biztosítani tudják a szocialista termelési gondolkodást. Ma már ez mosolyra fakaszt mindenkit, hiszen a szakszövetkezetek sokszor túlszárnyalták mindenben a vonalas, merev elvtársi, állami vállalatokat. Az állami gazdaságok viszont meghatározó szerepet játszottak az akkori modern termesztéstechnológia, műszaki és gépesítéstechnikai színvonal kialakításában. Nemcsak a borászatban, hanem a korszerű üdítőital-gyártásban is részt vállaltak. Csak pár példa: A Kunbajai Állami Gazdaság talán az ország legnagyobb és technikailag legjobban felszerelt vállalata volt. Az ő nevük h ö z fűződik, badacsonyi indulással, a Traubisoda regionális gyártása. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság az előállított bor minőségében és a pezsgő gyártásban is élen jár t. A Hey-Ho üdítőital és a Garrone vermut termékcsaládokat itt alkották meg. A Szikrai Állami Gazdaság nevéhez kötődik bor- és pezsgőkészítés, ezenkívül a Top-Joy üdítőital és az Olympos citromlé, majd a Martini vermutcsalád előál lítása is. Az Izsáki Állami Gazdaság vezérterméke az Izsáki pezsgő volt, mely az izsáki, ma már arany sárfehér szőlőből készül. Érdekessé gképpen említem meg, hogy ez a szőlőfajta volt az első eredetvédett termék. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság esetében érdemes megemlíteni az első bolgár importból származó kombájnnal történő szőlőbetakarítás bevezetését. A szőlőt az osztrák Steyr Puch gyártású Unimog szállítóeszköz vitte a pincéhez. A Ceglédi Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ún. erősített csemegeborok hordóit készítette. A Bajai Állami Gazdaság pedig, talán a világon ma is egyedülálló módon Seitz-Rotó tartályokat használt a kék szőlő feldolgozásához . Az állami szektor á llami pincegazdasági részét a kecskeméti székhellyel műkö dő Középmagyar országi Pincegazdaság képezte, amely az élelmiszeriparon belül az alkoholos italféleségek és üdítőitalok előállítása, palackozása és forgalmazása terén az ország egyik legjelentősebb vállalata lett. Szőlőtermesztéssel nem foglalkozott, csak felvásárlással, és önálló, elsősorban szőlő- és borfelvásárló telepekkel rendelkezett különböző településeken, így gyakorlatilag konkurenciaként lépett
