Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Kisari István: Bács-Kiskun megye borászata a szocializmus időszakában
103 A 70-es években szerveződtek szőlőtermelési rendszerek. Az integráló tevékenység eredményes volt, segítette az ágazat fejlődését. 1975-ben ismét tanácskozást tartott a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium. Átdolgozták a támogatási rendszert, lecsökkentek a támogatások 20%-ra, ennek hatására azon nyomban megcsappant, szinte megszűnt a telepítés, a termelés is visszaesett. Ugyanakkor a szőlő-bor ágazat jelentősége növekedett. Ezt a borexport folyamatos növekedése eredményezte. A szőlőterületek viszont csökkentek, mert a kivágások meghaladták a telepítéseket. Év 1 ha szőlő termelési költsége (Ft) Felvásárlási ár Ft/q 1971 18.151 508 1972 19.898 543 1973 25.398 549 1974 26.584 564 1975 32.000 551 1. táblázat: A szőlő termelési költsége és felvásárlási ára Mint látható (1. táblázat), a szőlő termelési önköltsége 5 év alatt 176,3%-ra emelkedett, ezzel szemben a felvásárlási ár csak 108,5 %-os növekedést ért el. Nagymértékű volt a műtrágyák, növényvédő szerek és a műveléshez szükséges gépek árainak emelkedése is. Különösen azoknál a termelőknél, szövetkezeteknél volt súlyos a helyzet, ahol nem alakult ki borászati vertikum, tehát kénytelenek voltak a termést az adott áron eladni a felvásárlóknak. Vizsgálták, hogy mi lenne az az ár, ami a termelés biztonságát megalapozná, és a bővített újratermeléshez is hátteret adna. A számítások azt mutatták, hogy 80 q/ha termés esetén 656 Ft, de 40 q/ha termés esetén már 766 Ft az összeg. A gazdaságosság növelése érdekében csökkentették a műtrágya felhasználását és a növényvédelem költségeit. Ez azonban lerontotta az ültetvények állapotát. Súlyos problémát jelentett a munkaerőhiány. Már nemcsak a szüretre, de a szakmunkákra (metszés) is kevés volt a szakember – azaz az efféle problémákat hosz szú távon nem lehetett nógrádi bányász vendégmunkásokkal megoldani , mint ahogyan az korábban gyakorlat volt. Az ötödik ötéves terv (1976–1980) során 5 ezer ha szőlő telepítését tervezték, ez azonban az ültetvényrotációhoz is kevés volt, s nem állt rendelkezésre elegendő szaporítóanyag sem. A bortároló tér 1 730 086 hl, ebből 506 536 a pincegazdaság, 856 714 hl az állami gazdaságok, 180 732 hl a szakszövetkezetek és 85 074 hl a termelőszövetkezetek kezelésében volt. A palackozási kapacitás is kevés volt, növelni kellett, mivel profit főleg a palackos áru esetében képződött. 1974-ben a palackozási kapacitás összesen 660 ezer/hl volt, ezt 1980-ra 1370 ezer/hl-re kívánták növelni. Szektorálisan az alábbi palackozási fejlesztéseket tervezték: pincegazdaság: 170 000 hl, állami gazdaságok: 300 000 hl, szakszövetkezetek: 240 000 hl, tehát összesen 710 000 hl. A termelőszövetkezetek nem terveztek palackozókapacitás-növekedést.
