Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Kisari István: Bács-Kiskun megye borászata a szocializmus időszakában
97 Kisari István Bács-Kiskun megye borászata a szocializmus időszakában Rendkívül izgalmas témakörről van szó , hiszen 1945 és 1990 között igen sok, jelentősnek mondható változás következett be a magyar szőlőtermesztés ben és borászatban csakúgy, mint az élet csaknem minden területén. Rögtön a közepébe vágva elmondható, hogy tapasztalataim szerint az 1945 és 1950 közötti időszak szakirodalma viszonylag kevés, ugyanakkor az ezt követő esztendőkről már bővebben találunk leírásokat. Az anyag többnyire természetesen írásos dokumentumokat jelent, ezt egészíti ki saját tapasztalatom, mivel 1971–90 között a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság borászatának alkalmazottja voltam, majd 1990 után a jogutód Szikrai Borászati Kft.-nél dolgoztam nyugdíjazásomig. A második világháború Magyarország számára borzasztó veszteségekkel járt. Ezt tetézte, hogy 1945 után az ország szovjet befolyásolás alá került, és természetesen ez alapvetően meghatározta a szőlőtermesztés és borászat lehetőségeit is. Magyarország ezt megelőzően a világ bortermelő államai között az előkelő negyedik helyet foglalta el Franciaország, Olaszország és Spanyolország után. Ez köszönhető volt annak, hogy az ország fekvése, éghajlati viszonyai különösen kedveznek a minőségi bortermelésnek. A déli országok nagyobb termésátlagokat, magasabb alkoholtartalmú borokat produkálnak ugyan, s a szőlőtermő terü letek nagysága okán jelentős mennyiségben, de a magyar borok az alkotórészek kedvező arányával, kellemes összhangjával még ebben az összevetésben is igen nagy élvezeti értékkel bírnak. A második világégést követően a szőlőterületek nagyon szétaprózódottak voltak. Ebből a szempontból tovább rontotta a helyzetet, hogy 1945 márciusában az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet hozott a nagybirtokrendszer megszüntetéséről. A földosztás során az ország területének 35%-át osztották fel, aminek 40%-a állami tulajdonba került. A földosztáskor 50 ezer katasztrális hold (a továbbiakban: kh) szőlőt osztottak ki 100 ezer gazdának. Bács-Kiskun megyében 37 ezer kisparaszt kapott 200 ezer kh földet, ebből 9 ezer kh volt szőlő. Nem könnyítette a helyzetet az sem, hogy nem volt hozzá felszerelésük , gépeik, s ezzel együtt és az anyagi erő és a hozzáértés híján a szőlők jelentős része tönkrement. Néhány év alatt 25 ezer kh szőlő vált gazdátlanná. 1947-ben a szőlőterület 418 515 kh, azaz 249 739 hektár, évi bortermelés jó évjáratokban 4-5 millió hektoliter. A borok 62%-a fehér, 27%-a siller és 11%-a vörös.
