Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Gyenesei József: Bor- és szőlőkereskedelem a Horthy-korszakban, Kecskemét térségében
73 A kamara borászati ügyekért felelős szakosztályának 1932 nyarán megtartott ülésén ismét napirendre került a borértékesítés válsága, amelyet az elhangzott vélemények szerint az export és a belföldi fogyasztás alacsony szintje mellett a túltermelés idézett elő, de ez utóbbi megoldása érdekében – hangsúlyozták – nem járható út a tőkék kivágása, ehelyett csak a további telepítéseket kellene államilag megtiltani. A fogyasztás növelésére egyesek javasolták a bort jelentősen megdrágító fogyasztási adó csökkentését, mások annak teljes eltörlését indítványozták. A kivitel növelése kapcsán tőkeerős termelői pinceszövetkezetek létrehozását sürgették, a krízis enyhítésére a termelői kimérések ügyeinek rendezését, valamint a bor szesszé történő felfőzésének fokozását szorgalmazták. 51 Két évvel később a szakosztály – összefüggésben a javuló, főleg Németország felé irányuló kiviteli lehetőségekkel – már úgy foglalt állást, hogy nem szabad megakadályozni a szőlőtelepítéseket, egyidejűleg pedig beszámoltak arról az ültetési lázról, amely során még búzatermő területek bevonására is sor került a Homokhátságon. Az ülésen szó esett a csemegeszőlő-termelésről is, ennek kapcsán a nyugati piacokon a bolgár konkurenciával szemben versenyképesebb fajták, úgymint a Szőlőskertek királynéja, Erzsébet királyné emléke szaporítását szorgalmazták. Örömmel nyugtázták, hogy a pénzügyi kormányzat 1933-ban a borfogyasztási adót felére csökkentette, szorgalmazták azonban annak teljes eltörlését. 52 Az 1936. november 18-ai szakosztályi ülésen több javaslat is elhangzott a borkereskedelem további élénkítése érdekében. A részt vevő szakemberek így indítványozták az 5 hold alatti szőlőbirtokosok részére hitel folyósítását hordóbeszerzésre, a szőlő után befolyt földadó jelentős részének a borértékesítésben történő visszaforgatását, a 10 Malligand fokon aluli borok szesszé alakításának elrendelését, a bor vasúti szállítási díjtételeinek mérséklését, illetve a belföldi fogyasztás növelése érdekében, idegenforgalmi programként, ún. szőlőnapok szervezését a borvidékeken, továbbá ún. szőlőkúrák tartását a fürdőhelyeken. 53 Az első világháború után, a külföldi piacok elvesztésével, az addig prosperáló hazai szőlő- és borkereskedelem az eladhatatlanná vált készletek következtében válságba jutott, komoly egzisztenciális problémákat okozva ezzel mind a gazdáknak, mind a kereskedőknek. Az érintettek, ahogy a fentiekben is láttuk, számos javaslatot fogalmaztak meg a kormányzati döntéshozók számára, ezek némelyike meg is valósult, ennek ellenére az ágazat helyzetében a korszak végéig nem sikerült számottevő javulást elérni. 51 MNL BKML IX. 234. b. Az 1932. június 7-ei szakosztályi ülés jegyzőkönyve. 52 MNL BKML IX. 234. b. Az 1935. február 8-ai szakosztályi ülés jegyzőkönyve. 53 MNL BKML IX. 234. b. Az 1936. november 18-ai szakosztályi ülés jegyzőkönyve.
