Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Gyenesei József: Bor- és szőlőkereskedelem a Horthy-korszakban, Kecskemét térségében
70 Fokozza a borpárlat árának csökkenését az a körülmény is, hogy a nagy likőrgyári vállalatok szintén jogosultak akciós bor kifőzésére, holott ezek azelőtt a vidéki központi szeszfőzdékből szerezték be a nekik szükséges borpárlatot. Nagy könnyítést jelentene és a hivatkozott pénzügyminiszteri rendeletek hatása akkor válnék a szőlősgazda társadalom előnyére, ha a borpárlatot adómentesen lehetne kitermelni és a szeszadót csak akkor kellene leróni, amikor a párlat már eladatott. Ha a fogyasztási szesznek biztosítható ez az előny, nem lehet akadálya annak, hogy ugyanez a borból kifőzött párlat részére is biztosítassék. A legutóbbi szüreti hordóhiányból előálló kényszereladási borárak nemcsak, hogy nem javultak, de az árak azóta is egyre jobban lemorzsolódtak, sőt a készletek legnagyobb részben egyenesen eladhatatlanokká váltak.” 46 A beadvány készítői rámutattak arra is, hogy a fentiekben ismertetett válságos helyzet megoldása nemcsak az érintett társadalmi csoportok, hanem a nemzetgazdaság szempontjából is nagy fontossággal bír: „A szőlősgazda társadalom növekvő izgalommal és elkeseredéssel látja ezt az állapotot és a kétes jövendőtől való félelemben osztozik vele a szőlőmunkás napszámos osztály ezreket számláló tömege, akik a szőlősgazda társadalom fizetésképtelensége következtében szintén egzisztenciájukban vannak megtámadva. Az ország homoki szőlőterületeinek a földadója a betelepítés előtt általánosságban 35 fillér volt kat. holdanként, míg a betelepítés után az átlagos holdankénti kataszteri tiszta jövedelem 28 pengőre emelkedett, tehát a homoki szőlő és gyümölcsterületek létesítésével a szőlősgazda társadalom szorgalma folytán jelentős nemzeti többlet jövedelem keletkezett. Ezeknek a területeknek és a rajtuk élő színmagyar lakosságnak a megmentése tehát nemcsak elsőrendű szociális feladat, hanem érdeke nemzeti és pénzügyi szempontból magának a pénzügyi kormányzatnak is. A szőlő és bortermelés a gyümölcstermeléssel együtt történik és az egyiknek a válsága szükségképpen maga után vonja a másikét is. Senki előtt sem képezheti vita tárgyát, hogy a gyümölcsexport fenntartása és fejlesztése nemcsak a szőlősgazda társadalom érdeke, hanem ennek országos viszonylatban is különösen valutáris szempontból elsőrendű fontossága van.” 47 A közgyűléshez fordulók a megteendő lépések tekintetében indítványukat két részre osztották, azonnali intézkedésekre és olyan teendőkre, amelyek a szőlő- és borértékesítés válságát hosszabb távon oldanák meg: „Az indítványozó th. biz. tagok javasolják ennélfogva, forduljon felirattal a város közönsége az illetékes minisztériumokhoz azzal a kérelemmel, hogy: 1. a borpiacot még mindig súlyosan terhelő 1936. évi bortermés feleslegéből még további 400 000 hl. bornak a szüret megkezdése előtt szesz szabadraktári adómentes, illetve az adó fokozatos évi csökkentésével (francia módszer szerint) történő kifőzése biztosítassék; 2. tíz évre 4 millió hektoliter átlagmennyiség megállapításával tétessék lehetővé, hogy évente legalább 400 000 Hl. bor adómentes borpárlattá kifőzethessék oly módon, hogy a tíz évi átlag terhére a hazai fogyasztás és az átlagos exporton felül mutatkozó felesleg az évi termés arányában évente lepároltassék; 3. a termelői borpárlat 46 Uo. 47 Uo.
