Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Gyenesei József: Bor- és szőlőkereskedelem a Horthy-korszakban, Kecskemét térségében
58 Gyenesei József Bor- és szőlőkereskedelem a Horthykorszakban, Kecskemét térségében Köztudott, hogy a homoki szőlőtermesztés és szőlőtelepítés a filoxéravész idején futott fel, amelynek eredményeként Kecskeméten, a századfordulón már közel 12 ezer holdnyi területen folyt a szőlőművelés. A tőkékkel beültetett területek gyarapítását természetesen ösztönözte az is, hogy a Monarchia többi állama, különösen az osztrák tartomány, biztos felvevőpiacot jelentett az itt termelt borok számára is. A világháború éveit követően, amely komoly konjunktúrát jelentett a gazdák számára, gyökeresen megváltozott minden. A Monarchia szétesésével létrejövő utódállamok protekcionista gazdaságpolitikája következtében a hazai bortermelés, az értékesítési lehetőségek beszűkülésével, válságba jutott. A korszakot a pangó kereslet, az alacsony árak és a felhalmozott készletek jellemezték. A két világháború közti időszak így e téren is a kiútkeresésről szólt. A gazdák által indítványozott beavatkozási módozatok sokfélék voltak, ezek közül a legfontosabbak közé tartozott a bor eladását terhelő közterhek csökkentése, a kiviteli vámok eltörlése, a szőlő gyümölcs formában történő értékesítésének preferálása, az állami intervenciós árak meghatározása, a bor párlattá történő feldolgozásának elősegítése, valamint a borközraktárak felállítása. A termelők sokszor hangoztatott válságkezelési ajánlásainak többsége javaslat maradt csupán, így az ágazat konszolidációjára nem volt esély. Az elmondottak értelemszerűen Kecskemétet és környékét mint jelentős szőlőterületekkel rendelkező régiót is érintették. Az alábbiakban a gazdákat is képviselő városi közgyűlés, valamint az érdekvédelmi és a szakmai szervezetek levéltári dokumentumainak idézésével, továbbá az üggyel mindenkor kiemelt témaként foglalkozó helyi sajtó informatív híradásainak segítségével igyekszem bemutatni a helyi bor- és szőlőkereskedelem két világháború közti helyzetét. A rendelkezésre álló forrásokra tekintettel, a felvázolásra kerülő folyamatokban a válságnak az értékesítői oldalról történő bemutatása kap nagyobb hangsúlyt. A borkereskedelem helyzete a sajtóforrások tükrében A termelői oldal 1920 tavaszán A borértékesítés kilátásai címmel egy hosszú írás jelent meg a Kecskeméti Lapok hasábjain a hazai, s így benne a helyi borkereskedelem össze omlásáról: „Kecskeméten még mindig nagyobb bormennyiség van a termelők
