Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Mód László: Szüreti ünnepségek és hagyományok a Duna-Tisza közén
57 Összegzés A 19. században feltehetőleg kitalált hagyományként megszületett szüreti felvonulások és bálok hosszú utat tettek meg, amíg városi környezetből a ké t világháború közötti időszakra eljutottak a paraszti társadalom minden egyes csoportjához. A szórakozási alkalmak között azért foglalhatott el kitüntetett helyet, mivel lehetőséget teremtett a szőlő őrzését megjelenítő szerepjátékra, vagyis túlmutatott az egyszerű zenés-táncos mulatságok keretein. A szüreti bálok és felvonulások a 20. században lezajlott politikai-társadalmi változások ellenére is megtartották népszerűségüket, jóllehet funkciójuk időközben módosulhatott, ami együtt járhatott azzal, hogy kiléptek egy szűkebb közösség keretei közül. A 21. század elejére, néhány kivételtől eltekintve, a nagyobb városokból eltűntek, s végérvényesen a „népi kultúra” lokális sajátosságaivá váltak. Attraktivitásuk miatt rendkívül alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a közösségek helyi ünne pekké alakítsák azokat. Manapság a szórakoztató jelleg mellett egyértelműen egy-egy település kulturális reprezentációjában betöltött szerepük tekinthető jelentősnek, annak ellenére, hogy a szerkezeti elemek között nagyfokú hason lóság figyelhető meg. Meglátásom szerint a szőlő- és bortermelő közösségek különösen magukénak érzik, és azonosulni is tudnak ezzel a tradícióval, amit előszeretettel formálnak, alakítanak, illetve építenek be az általuk kezdeményezett helyi borfesztiválok, borünnepek programjába.
