Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Mód László: Szüreti ünnepségek és hagyományok a Duna-Tisza közén
53 Vágó- és a Szegedi- utcákon át a piactért megkerülve a mulatság szinhelyére. 2. A kisbíró felolvassa a szüret szabályait. – 3. A szőlőbíró kimondja az ítéletet. 3. Karének, szavalatok stb., amiről a müsort a pénztárnál kapják. 5. »Végrehajtó« című 1 felvonásos szinielőadás.”13 Az első világháború után Szegeden egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a szüreti mulatságok, amelyeket egyesületek, társadalmi és szakmai szervezetek különböző helyszíneken rendeztek meg. A teljesség igénye nélkül érdemes közülük néhányat név szerint is megemlíteni, érzékeltetve azt, hogy ebben a vonatkozásban miképpen szélesedett a társadalmi bázisuk : Újszegedi Torna Club, Somogyitelepi Egyesült Iparos és Polgári Kör, Móravárosi Társadalmi Kör, Somogyitelepi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Felsővárosi Ifjúsági Egyesület, Újszegedi Katolikus Legényegylet. A szórakozási alkalmak ebben az időszakban már nemcsak a városban, hanem a tanyavilágban is elterjedtek, melyeket többnyire gazdasági egyesületek szerveztek. Börcsök Vince az 1970-es évek közepén az Ethnographia hasábjain részletes leírást közölt a Szeged környéki szüreti mulatságokról, amelyeket szeptember végétől október végéig rendeztek meg a település határában. A szervezési feladatokat az ún. vigalmi bizottság látta el, melynek vezetője a főröndöző volt, aki saját maga válogatta össze a közreműkö dőket, a zenei röndözőt, a csőszlegényeket és csőszlányokat (8–12 pár), a jegyzőt, a börtönőrt, valamint a pénztárost. A csőszlegények 2-3 nappal korábban már nekifogtak a bálterem feldíszítéséhez, azaz drótokat feszítettek ki, amelyeket szőlővenyigével fontak be. A huzalokra viszonylag könnyen elszakítható fonállal kisebb szőlőfürtöket, almát, körtét, perecet, kiflit vagy furulyát kötöttek. Értékesebb ajándéknak számított egy-egy üveg bor. Akadtak megtévesztő csomagocskák is, amelyekben a szervezők élő verebet, illetve egeret helyeztek el. A csőszlegények csizmát, fekete nadrágot, bornyúszájú (széles), fehér inget és fekete mellényt, kalapot viseltek. A csőszlányok magyaros ruhába öltöztek. Az öreg csősz kalapjára nemzetiszínű pántlikát kötött, amely hátul egészen a derekáig leért. A szüreti mulatságok központi eleme a díszítmények őrzése, lopása, illetve a tettenért tolvajok megbüntetése volt. Éjfél körül szabaddá vált a termények eltulajdonítása, a résztvevők pedig mindent letéptek, csak a csupasz drótok maradtak a helyükön. A csőszbírák és a jegyzők elszámoltak a pénzzel, s megállapították azt, hogy kik loptak legtöbbet, illetve kik voltak a legjobb csőszök. Utóbbiak közül a legügyesebb három ajándékot kapott, például egy pár szegedi piros papucsot, fejkendőt, boros, likőrös készletet, cigarettatárcát, hamutartót, esetleg csemegecukorkát.14 A két világháború között Kecskeméten is egyre több helyi egyesület, kör és oktatási intézmény (Kecskeméti Katolikus Legényegylet, Kereskedő Ifjak Egyesülete, Kossuthvárosi Sport Club, Polgári Daloskör, református reálgimnázium) mutatott aktivitást ezen a területen. 1925-ben a Mathiász-kiállítás keretei között tartott szüreti ünnepség már kilépett egy szűkebb társadalmi közegből, és kiegészülhetett egyéb kulturális programokkal (színielőadások, szavalatok). 13 Félegyházi Közlöny, 1905. augusztus 27. 2. 14 Börcsök Vince: Az érő szőlőtermés őrzése, szüretelése és a szüreti bál a Szeged környéki homokon. In: Ethnographia 1974. 85. évf. 479–493.
