Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Mód László: Szüreti ünnepségek és hagyományok a Duna-Tisza közén
52 A szüreti bálok és felvonulások meghonosodása és változása A 19. század végére Magyarországon tehát a szüreti ünnepségeknek egy sajátos formája alakult ki, ami még olyan térségekben is elterjedt, ahol az éghajlati adottságok nem tették lehetővé a szőlő- és bortermelést. A következő szerkezeti elemekből épült fel: 1. felvonulás lovas kocsikkal a sajátos öltözetet8 viselő sze replők (csőszök, hegybíró) részvételével; 2. táncos-zenés mulatság terményekkel, főként szőlőfürtökkel díszített teremben; 3. a díszletek lopása és a tetten ért személyek büntetése. Központi szimbólumnak minősült a szőlőfürtökből összeállított koszorú, amelynek számos változata közül Magyarországon a harang alakú számított a leggyakoribbnak.9 A rendelkezésre álló források azt mutatják, hogy vidéken először városi környezetben jelent meg, majd fokozato san a kisebb közösségekben, a nagy határú alföldi települések tanyavilágá ban is meghonosodott és népszerűvé vált. Térségünk nagyobb településein, Kecskeméten és Szegeden szinte egy időben, az 1890-es évek elején tartották az első szüreti mulatságokat, de érdekes módon a kisebb városok sem maradtak el ebben a tekintetben, a 19. század végén már ezekben is szerveztek hasonló ünnepségeket. 1892-ben, feltehetőleg az első ilyen jellegű alkalmat Szegeden a Tisza Szállóban a rókusi vasútállomás munkásai rendezték meg.10 1893-ban a helyi sajtó arról számolt be, hogy az újszegedi Vigadóban a szőlő őrzésével megbízott „pásztorok” és „pásztornők” magyar népviseletbe öltöztek. A jelmezek mellett a síp is fontos szerephez jutott, mivel a szőlőcsőszök hangjának kíséretében vezették a szőlőtolvajokat a hegybíróhoz. A szervezők a bírságokból befolyt pénzösszeget a kiadások kiegyenlítésén kívül a Szegedi Polgári Dalárda 1894. évi fiumei országos dalversenyen való részvételére kívánták fordítani. A szüreti ünnepélyt táncos mulatság zárta, amire a Vigadó nagytermében került sor.11 Ugyanebben az évben tudósított a Kecskeméti Lapok arról, hogy a helyi iparos ifjúság október elsején az ún. Körmöczy-féle vendéglőben szüreti mulatságot rendezett, melynek bevételét a szervezők a betegsegélyező egylet javára ajánlották fel.12 1905-ben Kiskunfélegyházán is az iparos ifjúság szervezett szüreti ünnepséget, melynek programját a helyi sajtó közé is tette: „1. Diszkivonulás d.u. 4. órakor kezdődik a Csillag vendéglőből Kossuth-, 8 Fejős Zoltán szerint a viseleti darab a szüreti bál szimbolikájának egyik meghatározó elemeként fogható fel. Az ún. magyar ruhát feltehetőleg az 1880-as évek népszínművei és a közoktatás terjesztette el széles körben, amely kialakulása idején már szimbolikus jelleggel rendelkezett, a nemzeti öltözék ideálját testesítette meg az urbanizálódó, polgárosodó társadalmi rétegek körében. Fejős Zoltán: „Szüreti bál”, „magyar ruha” és az amerikai–magyar etnikus kultúra néhány kérdése. Magyarságkutatás. A Magyarságkutató Csoport évkönyve 1987. 267–282. 9 Típusairól, használatáról Fajcsák Attila készített elemzést, amelyben kihangsúlyozta azt, hogy a szőlőkoszorú vitelére minden bizonnyal már a 18. századból is rendelkezésünkre állnak adatok. Amennyiben a koszorú valamilyen egyesület által szervezett alkalomra készült, akkor a módosabb szőlőbirtokosoktól gyűjtötték össze a szőlőfürtöket. Fajcsák Attila: Adatok a szüreti koszorúhoz. Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve 1987. 353–366. 10 Szegedi Híradó 1892. október 16. 7. 11 Szegedi Híradó 1893. október 1. 6. 12 Kecskeméti Lapok, 1893. szeptember 24. 3.
