Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
35 a munkaerő az Alföld belsőbb vidékei felé áramlott. Oda, ahol az újonnan feltört területeket szántóföldi művelés alá vonták. Az eddigiek alapján elmondható, hogy a többszöri gabonakonjunktúra nagyban befolyásolta a Kárpát-medence gazdaságát, társadalmát és urbanizációját. A 18. század második felében kezdődő európai gabonaár-növekedés – amelyre bizonyíthatóan az éghajlatváltozás is befolyással volt90 – egészen a napóleoni háborúk végéig elhúzódott, amit egy elnyúló dekonjunktúra kísért. A 19. század második felében ezt követte a korábban említett nagy gabonakonjunktúra. A kutatások alapján egyértelmű, hogy különbséget kell tennünk az indusztriális és a preindusztriális viszonyok között. Az 1850-es éveket követően egészen más (gazdasági, társadalmi, infrastrukturális stb.) folyamatok váltak meghatározóvá, mint korábban. Minden bizonnyal az éghajlatváltozás ezekben a folyamatokban már kisebb szerepet játszott. A gazdasági modernizáció új alapokra helyeződött (amelynek kutatása későbbi vizsgálatok feladata lesz). Az Alföld gazdaságszerkezet-váltása a 19. század első felében tovább folytatódott: az állattartó gazdálkodást fokozatosan felváltotta a szántóföldi növénytermesztés. Igazi lökést az átalakuláshoz azonban csak a vasút megjelenése és az átfogó vízrendezési munkák megkezdése adta. Az indusztriális modernizáció előtt a tájban megtermelt gabonát a táj peremén, a vásárvonalon megülő gabonakereskedelmi központok (mint Kassa, Beregszász, Nagyvárad, Arad vagy Temesvár) gyűjtötték össze és továbbították a hegyvidék irányába. Ezeket a centrumokat – az Alföld felől a hegyvidék felé haladva – egy második és egy harmadik piacközponti gyűrű is övezte koncentrikus alakzatban.91 Ez a hálózat biztosította a Kárpát-medencében a gabona-utánpótlást az újkorban és a modern kor kezdetén is. A hálózatot nagyban befolyásolta a piacközponti vonzáskörzetek kiterjedése, ami még a 20. század elején is fontos tényező maradt,92 kivált az ipa rosítás, ipartelepítés vonatkozásában.93 A nagyobb vonzáskörzettel rendelkező centrumok/városok nagyobb szerepet játszhattak a tranzitforgalom lebonyolításában, így megőrizhették vezető szerepüket az alföldi régióban. Belátható, hogy a gabonakonjunktúra milyen alapvető szerepet játszott az Alföld városhálózatának formálódásában. Ugyanakkor egyértelmű az is, hogy a nagy gabonakonjunktúra azért is lehetett ekkora hatással a különféle alföldi struktúrákra, mert a Kárpát-medencei gabonakereskedelem már a 18–19. század fordulóján integrálódott a kontinentális hálózatba. A gabonakereskedelem változó táji infrastrukturális hálózata, és az e mentén formálódó városhálózat együtt adta a kereteket a 19. századi nagy gabonakonjunktúra kibontakozásához és felfutásához. Ebben a kontextusban az alföldi piacközpontok és a földeket ellepő tanyák gazdaságszerkezeti átalakulásában játszott szerepe más megvilágításba kerül, a korábbinál összetettebb jelentéssel ruházható fel. 90 Ljungqvist et al. 2021. 91 Glósz 2014: 241–252. 92 Szilágyi 2015a. 93 Katona 1914: 16–17.
