Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
34 Urbanizáció az újkori és modern kori gazdaságszerkezetváltás(ok) kontextusában A 16–17. században jelentős változás következett be az Alföldön azzal, hogy a táj döntően a török hódoltság részévé vált. Településállománya gyökeresen átalakult, megritkult. Lakosságszáma lecsökkent, lelassítva ezzel a legtöbb gazdasági folyamatot. Egyes részeken az átlagos népsűrűség néhány főre esett vissza négyzetkilométerenként, mely érték a 18. század elején is mindössze 8 fő körül alakult (m áshol viszont , a Felvidéken vagy Erdélyben ennek akár a kétszeresét is meghaladta).82 A táj benépesülése, Benda Gyula kutatásai alapján úgy tűnik, két szakaszban mehetett végbe . Előbb, a 18. század első felében, inkább a bevándor lás, a betelepítés mondható jellemzőnek, kivéve az Alföld déli rész ét (Bánát), ahol később is meghatározó maradt a betelepítés.83 Idővel viszont, a század második felében, a bevándorlás mellett inkább a növekvő természetes szaporodás vált meghatározóvá az Alföldön.84 Magyarország lakosságszáma az 1550-es évek és az 1780-as évek között a becsült 4-4,5 millió főről 6,5 millió főre emelkedett. 85 A 2-2,5 millió fős növekmény zöme tehát a 18. századra esett, ami a kvantitatív adatok alapján arányban állt a mezőgazdasági termelés növekedésével.86 A gabonatermesztésnek két fő régiója alakult ki a 18. századra a Kárpátmedencében: a Kisalföldön és az Alföld ön (a K özép- és Dél-Tiszántúl vidékén s a Bánátban).87 Aligha véletlen, hogy a vasútépítés korai szakaszában éppen ezeket a régiókat kapcsolták be a vasúti vérkeringésbe.88 (A Duna–Tisza köze és az é szakkeleti Alföld ezen „belül” is más úton járt, zöldség-, gyümölcs-, dohánytermesztés stb.) A 19. század közepe előtt a helyben termesztett gabona mennyisége csak kismértékben haladta meg a népességnövekmény szükségleteit, ezt követően azonban a szemtermesztés ritmusa felgyorsult. Az adatok alapján a korábbi enyhe növekedés nem von(hat)ta maga után az export bővülését, inkább a fogyasztási szokásokat alakította át, miközben az állattartás, állattenyésztés csökkenésbe váltott. A gabonaexport gyors növekedése csak az 1850–70-es években következett be, ami kedvezően hatott az alföldi gabonatermelésre is. 89 A szántóföldi növénytermesztés kiterjedésére 1850 előtt elsősorban úgy kerülhetett sor, hogy a legelőket, kaszálókat feltörték, az említett „korszakhatár” után viszont a vízrendezési munkák elindulásával már a lecsapolt és árvízmentesített területeken is lehetővé vált extenzív formában a szántóföldi területek bővítése. Ez az az időszak, amikor az ország északi hegyvidékes túlnépesedett területeiről 82 Barta 2000: 153. 83 Benda 2006: 205. 84 Uo. 206. 85 Uo. 205 86 Uo. 207. 87 Uo. 201. 88 Uo. 198, 202. 89 Uo. 195.
