Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
22 nak, hanem (komplex) katalizátora.15 Végül tény, hogy minden, Alföldön zajló változás élesebben artikulálódott 1920 után,16 mivel a trianoni Magyarország területének közel felét,17 lakosságának pedig több mint felét ez a táj adta. 18 Gazdság az Alföldön A „fenntartható gazdasági fejlődés” alföldi modellje a 17–18. században Az előbbi címben jelzett modell felépítését, értelmezési kontextusát a klí matörténeti kutatások teszik lehetővé. Kern Zoltán 19 és Rácz Lajos 20 egymástól eltérő módszereket alkalmazva rekonstruálták a Kárpát-medencei éghajlatváltozás múltbéli folyamatát – hol a természeti, hol az írott (kvantifikálható) források alapján. Az egybehangzó kutatási eredmények jól illeszkednek a hasonló, nem zetközi klímarekonstrukciókhoz.21 Az adatok alapján a 17. század, különösen annak utolsó harmada, a Kárpát-medencében is egy kifejezetten hűvös, csapadékos időszak volt. Ezzel szemben a 18. századot inkább a felmelegedés jellemezte. Ennek megfelelően a század második fele, az elsőhöz képest, egyértelműen szárazabbnak bizonyult.22 Rácz Lajos kutatásai alapján ma már jól ismert, hogy a Kárpát-medencében a lehű lési fázisok egybeestek a csapadékosabb periódusokkal, míg a felmelege dések jellemzően inkább szárazabb időszakok voltak. Legutóbb viszont már azt is hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében nem a hőmérséklet-változás, hanem inkább a csapadékmennyiség, a csapadékeloszlás (volt) a meghatározó, kivált az agrárgazdaság vonatkozásában.23 Az általa végzett csapadékrekonstrukció, amely a Pfister-féle módszer alapján készült, azt bizonyítja, hogy hozzávetőlegesen az 1650–1790 közti időszak általában csapadékosabb volt, mint az 1790–1860 közti periódus, miközben az 1680–90-es és az 1740–60-as évek kifejezetten száraznak bizonyultak. Az előbbi periodizáció természetesen regionális eltéréseket mutathat a Kárpát-medencében, azonban a vázolt klímarekonstrukció általánosan érvényes, megbízható képet nyújt a változó , egykori éghajlatról. E klímatörténeti kontextusban pedig a Kárpát-medencei, ez esetben az alföldi gazdasági modell is újból felépíthető még összetettebb formában, például az alábbiak szerint. 15 Szilágyi 2018a. 16 Weis 1931: 212–235. 17 Az Alföld lehatárolásához ld. Szilágyi 2014. 18 A trianoni Alföldön 1926-ban 818 település volt, amelyek összterülete 7,8 millió kat. hold (45 ezer km2 ), lakossága 5 millió fő volt 1930-ban. Az ország területe ezzel egy időben 93 ezer km 2 , míg népes sége közel 8,7 millió fő volt. Forrás: ATTA, saját számítás. 19 Kern 2010. 20 Rácz L. 2001. 21 Glaser–Riemann 2009, Dobrovolný et al. 2010, Luterbacher et al. 2016, Ljungqvist et al. 2019. 22 Rácz L. 2001: 251. és 255. 23 Uő 2001, 2016, 2019, 2021. Itt mondok köszönetet Rácz Lajosnak, hogy a megjelenés alatt álló tanulmányát (2021) rendelkezésemre bocsátotta.
