Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Szilágyi Zsolt: Gondolatok az Alföld gazdaságáról és urbanizációjáról (17-19. század)
21 kell, hogy a kapcsolat, mely a táj és az ember között fennállt, 7 időben és térben (tudatokban is) milyen módon változott. Fontos megpróbálnunk megérten i, hogy ezek a változások milyen ütemben, dinamikában zajlottak, milyen összetett folya matok voltak hatással egymásra. Napjainkban már egyre több kutatás, köztük klímarekonstrukciós vizsgálat vagy terméskatasztrófa-modell bizonyítja, hogy összefüggés áll fenn az éghajlat, a gazdaság, a társadalom vagy a településállomány változása között. És aligha nem épp az éghajlatváltozás lehet az egyik meghatározó kontextus, amelynek segítségével a múltbéli történések korábbitól eltérő, más összefüggések mentén is összeilleszthetők, történelmiesíthetők. Kárpát-medencei viszonylatban a 19–20. századfordulós gazdasági-társadalmi változások egyik legmeghatározóbb színtere az Alföld volt. Ez a táj különösen felértékelődött nemcsak a 19. századi nemzeti törekvések vonatkozásában (mint szimbólum),8 hanem azért is, mert olyan régió volt, ahol az agrárgazdaságban és -társadalomban gyökeres változások zajlottak. Az indusztriális kor (1850) előtt az újkori Európában a legfontosabb élelmiszer forrás a gabona volt. A legtöbb ember szármára a kalóriabevitel háromnegyedét a gabonaalapú táplálkozás adta, ezért a „jövedelmüknek” rendkívül nagy részét fordították gabonafélékre. Ebből adódóan a gabonaárak nagymértékben meghatározták a reálbérek alakulását, de hatással voltak az általános fogyasztási szokásokra is. Tulajdonképpen az európai gazdaság ebben az időben erősen gabonaárfüggő volt, ami a gabonakereskedel met az egyik legjobban szervezett és ellenőrzött gazdasági tevékenységgé tette.9 A gabonakonjunktúrák és -dekonjunktúrák hatásai éppúgy érződtek (eltérő súllyal) az Alföldön, mint Európa más vidékein. Különösen jellemzővé vált ez a 18–19. század fordulójától, amikor a Kárpát-medencei gabonakereskedelem integrálódott a kontinentális gabonakereskedelembe.10 Később, a 19–20. század fordulóján ehhez társult a zöldség-gyümölcs konjunktúra kedvező hatása is az Alföldön, illetve a Kárpát-medencében.11 Mivel az Alföldön a keresők fele-kétharmada még közvetlenül az első világháború előtt is az agrárszektorból került ki (innen az elnevezés: „agrárország”),12 így a különféle változások koncentráltabb formában, kisebb léptékben , 13 táji szinten vizsgálhatók. Ráadásul a vizsgálatot egészen más perspektívába helyezi a későbbi trianoni békeszerződés,14 amellyel kapcsolatban az utóbbi években bebi zonyosodott, hogy inkább felgyorsította azokat a gazdasági-társadalmi transzformációkat, amelyek 1920 előtt kezdődtek: Trianon tehát nem kiváltója volt azok-7 Vö. Mendöl 1932. 8 Révész 2004: 294–297. Gyáni 2010: 237–265. 9 Ljungqvist et al. 2021. 10 Dányi 2007. 11 Vö. Szabó K. 1983 [1934]. 12 MSK Ús . 48. kötet, vö. Kövér 1982. 13 Lepetit 1995. 14 A trianoni békeszerződés történetéhez ld. Romsics 2007.
