Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Szőlőtermesztés és borkultúra a Homokhátságon a kora újkorban
17 megoszlása. Egykapás ültetvénye volt 97 adózónak. Ekkora terület jobb esetben megteremte a családi szükségletet. Az adatok ismeretében azt mondhatjuk, hogy a város bortermelésében meghatározó szerepe a 2-5 kapás szőlőterületet birtokló 405 termelőnek volt. Közülük már sokan számottevő mennyiséget tudtak értékesíteni. Lényegesen komolyabb területről 6-10 kapás nagyságúról szüretelt 50 gazda. Ennél nagyobb ültetvényt csak kevesen műveltek: 11-15 kapást 7, 16-20 kapást 3, 21-25 kapást 2 és ennél nagyobbat csak egy család birtokolt. Aligha kétséges, hogy a helyi bortermelés igazi haszonélvezője ez a 70-80 család volt, amelyenek bevételét, vagyonát az egyes évek termése számottevően növelte. Tehát a városban legalább ötödfélszáz háztartás számára jelentett a szőlőtermesztés rendszeres bevételt! Az összesítés szerint a város határában, ebben az évben, 1846 kapás szőlőültetvényt vettek nyilvántartásba. A jobb tájékozódás végett jelezzük, hogy Szegeden ugyancsak 1715-ben 804,5, 1720-ban pedig 677,5 kapás szőlőt vettek nyilvántartásba, és ez 222 háztartásfő tulajdonát képezte. Hódmezővásárhelyen 1715-ben 169,5 kapás szőlőről készült kimutatás, amely 83 háztartásfő tulajdonában volt.22 E két városról idézett adatok, arányok ugyancsak elgondolkodtatóak. A kecskeméti összeírás alapján azt valószínűsíthetjük, hogy a szőlőbirtokosok nagy többsége egyholdnyi, vagy az alatti területet művelt meg. Két-három holdas szőlőbirtok pedig már csaknem kirívóan nagynak volt mondható ezekben az évtizedekben. Joggal tételezzük fel, hogy a szomszédos két város határában hasonló méretűek lehettek a szőlőbirtokok. A termés mennyiségét, pontosabban annak minimumát Kecskeméten is csak néhány számadás őrizte meg a musttized rögzítése révén. Az alábbi táblázat nemcsak az utolsó negyedszázad termésének a méretére enged következtetni, hanem az is célja, hogy érzékeltesse, a szőlőtermesztés és az állattartás milyen százalékban járult hozzá a közösség változó terheinek a fedezéséhez. Ezek a számadások szerencsére pintben (1,6 liter) rögzítették a dézsmát , így a termés mennyiségére, valós méretére tárgyilagosan következtethetünk. A SZŐLŐTERMELÉS ÉS AZ ÁLLATTARTÁS SZEREPE KECSKEMÉT ADÓZÁSÁBAN Év 1674 1681 1683 1688 1693 1696 Az éves adó összege (Ft) 14.462 12.409 15.28310.477 9.317 15.882 A bordézsma mennyisége (pint)9.258 16.980 19.25319.608 25.147 28.225 kár (pint) 502 1.092 2.556 2.447 1.550 1.924 haszna (Ft) 1.769 2.294 3.452 1.580 4.027 5.316 %-os aránya az éves adóban 12,4 18,5 22,5 15,1 43,2 33,5 Vadszám mennyisége 22.046 27.190 24.06714.455 8.353 9.211 utáni adó összege (Ft)2.204 2.170 2.446 2.168 835 921 az adójának %-os aránya 14,9 17,5 17,7 20,7 9,0 5,8 22 RÁKOS István: 1984. 250. KRUZSLICZ István: 1984. 390.
