Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 6. szám - Codău Annamária: "mind fények ők, pirinkó csillagok" (Erdélyi Ágnes: Arckép szavakból. Összegyűjtött írások)
123 romániai magyar lapokban, néhol a korszak rendszere meghatározta ideologikus kontextusban, a szocialista realizmus kisajátításában, mint pl. Csehi Gyula Irodalmunk baloldali forrásvidékén c. tanulmányában 6 vagy az Igaz Szó ban, mely nek 1973/7-es Munkásosztály és irodalom. Irodalmunk szocialista hagyománya című különszámában újraközlik a Kovácsék azon fejezetét, melyben a főhős apja épp egy kolozsvári munkástüntetésbe botlik, illetve az utolsót, a régi világ romjait és a felépítendő új világot emlegető zárlatával. Mások Ady szellemének továbbműködését látják7 a fiatal tehetségben, olvashatunk tudósításokat az író születésének 60. évfordulója alkalmából szervezett nagyváradi Erdélyi Ágnes-szimpóziumról is,8 illetve Erdélyi egyik bensőséges barátja, Mikó Ervin több ízben is írt szemé lyes, emlékező jellegű, leveleket is közreadó esszéket róla.9 Az életmű mából történő megközelítésének többféle lehetőség e van. Irodalom történeti, -szociológiai érdekeltségekről mindenképp szó lehet; ha pedig esztétikai-poétikai szempontok is vezérelnek, hasznos Péntek Orsolya javaslatát szem előtt tartani, aki szerint a szembetűnő minőségbeli különbségek miatt célszerű külön vizsgálni a prózai műveket a zömükben kevésbé sikerült lírai alkotásoktól. 10 Egy főként tematikus-motivikus megközelítés azonban lehetővé teszi a kvalitás kérdésének áthidalását, hisz érdekes lehet egyben látni, hogy az általános művészi irányelvein belül a mindennapok mely alakzatait emeli be az alkotó. Kétségtelen, hogy a prózákban – mindenekelőtt a Kovácsék ban – sikerül Erdélyinek a legárnyaltabban közvetíteni és felismertetni egy rendszerszintű problémahalmazt; még ha nem is maradéktalanul, mert néhány erőltetett, didak tikus, rezonőrszerű szólam beiktatásával oldja meg azt, amit nem tud a történetvezetéssel elérni. A szereplők viszonyrendszere, szemléleteinek ütköztetése, a tárgyi környezetükre való utalásuk révén azonban nagyrészt hitelesen épül fel a regénybeli valóság. A prózák azért is múlják fölül a verseket, mivel Erdélyi bennük az egyéni eszmélés, a szemléletbeli elmozdulás, a felismerés pillanataitfolyamatát ragadja meg. Ezzel szemben a lírája sokkal inkább a kész művészi hitvallásáról szól, annak kinyilatkoztatásáról és alkalmazásáról. A Kovácsék című regény Kata kényszerű felnőtté válását követi nyomon családja fokozatos leépülésével párhuzamosan. A román nyelvvizsgán megbukó vasutas apja elveszíti állását, és soha többet nem lesz lehetősége visszaállni a családfenntartói szerepbe. Az anya és dédelgetett lányuk törekszenek alkalmaz kodni az új viszonyokhoz, különféle munkalehetőségeket aknáznak ki; utóbbi közben új baráti társaságba kerül, szerelmes lesz, politikailag öntudatosodik, de a nyomortól nem sikerül megmenekülni, végül az alkoholistává lett apa elbuj-6 Utunk, 1958/5, 10. 7 Szilágyi András: Erdélyi Ágnes és a váradi antifasiszták . Utunk, 1967/1., 2. Bölöni Sándor ra hivatkozva Köteles Pál: Emlékezések a reményről . A Hét, 1975/10., 4. 8 Például itt: Robotos Imre: Erdélyi Ágnes emlékezete . Igaz Szó, 1975/5., 454. 9 Mikó Ervin: Versek nyomában . Utunk, 1978/19., 4. Uő: Írók a váradi kalaposműhelyben . Erdélyi Ágnes emlékezete. Kortárs, 1981/10., 1634–1637. 10 Péntek Orsolya : Alanyi jogon – de ér-e az valamit? Múlt és Jövő Online, 2021. február 7., https:// multesjovo.hu/en/kultur_cikk/pentek-orsolya-alanyi-jogon-de-er-e-az-valamit/ (utolsó elérés: 2021. február 19.)
