Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 5. szám - Lőkös Péter: Egy emigráns német újságíró a harmincas évek Magyarországáról
82 des Dritten Reiches. Alles schaut hin, niemand scheint Anstoß zu nehmen an dem Riesenhakenkreuz, das da Parade und Propaganda fliegt.” (Nagyon alacsonyan repül és a Harmadik Birodalom felségjelét viseli. Mindenki odanéz, úgy látszik, senki sem botránkozik meg a hatalmas horogkereszten, amely ott dísz- és propagandarepülést tart).50 Nos, Lachmann is látta – többek között – a Deutsche Lufthansa egy gépét landolni, de nála szó sem esik aktuálpolitikáról, csak Budapest turisztikai vonzerejét emeli ki a Berlinből Bécsen át érkező „szép, nagy gép” láttán, amely ugyan Belgrádon és Thesszalonikin át tovább repül Athénba, de a magyar fővárosban minden utas kiszállt. 51 Magyarországon tett utazásai felkeltették több város újságíróinak figyelmét is, ottani látogatásai mondhatni eseményszámba mentek. A Pécsi Napló munkatársa kivonatosan ismertette a Pécsről szóló cikket, kiemelve, hogy „a fővárosi ujságírót” a városi jegyző kalauzolta és a város polgármestere is fogadta.52 A Kecskeméti Közlöny a látogatás napján közölte az alábbi hírt: Ma délelőtt Kecskemétre érkezett Lachmann Frigyes dr., a Pester Lloyd külföldi munka társa, aki több napot tölt városunkban. Utjának célja, hogy a lap „Ein Fremder bummelt durch Ungarns Städte” sorozatában tárcát írjon Kecskemétről. Bejárja a magyar városokat és a külföldet érdeklő jellegzetes jelenségeket dolgozza fel a lapban a külföldi olvasótábor számára. Liszka Béla dr. tb. főjegyző kalauzolja a vendéget, aki Bugacra és Szikrába is kilátogat.53 A Kecskeméti Lapok július 7-i száma pedig – négy bekezdést kihagyva – közli a Kecskemétről írt tárcát magyar fordításban.54 Lachmannt látogatásai során tehát a városok prominens személyei fogadták: Győrben, Pécsett, Kecskeméten és Sopronban maga a polgármester. Gyár- és múzeumlátogatásai során általában az igazgatók kalauzolták a Németországot elhagyni kényszerült zsidó származású újságírót. Egyáltalán nem érez antipátiát a magyarokkal, Magyarországgal szemben, sőt inkább megértő. A Néprajzi Múzeumról írt cikkében például Trianont a világháború tragikus befejezésének nevezi, ugyanitt kiemeli a magyarok toleranciáját a betelepült vagy „beszivárgott” idegenekkel szemben. Csodálatos országnak nevezi Magyarországot, a magyarokat pedig szeretetre méltó népnek.55 Gyakorlatilag mindenütt az emberek élni akarását emeli ki a nehézségek ellenére. Kerüli a régi, magyarokkal, Magyarországgal kapcsolatos toposzokat, kliséket, egyedül a pusztai látogatásánál érzékelhetünk valamit a pusztaromantikából. Látogatásai kapcsán fontosnak tartja megemlíteni az adott város kulturális, művelődési vagy oktatási létesítményeit (a Néprajzi Múzeumnál például megemlíti, hogy Budapesten körülbelül harminc múzeum van, közöttük világhírűek is56 ), tehát nem egy barbár, militarista ország vagy rendőrállam képe rajzolódik ki az olvasó előtt, ellentétben például a bécsi szociáldemokrata Der Kuckuck című képes hetilappal, amelynek minden Magyarországgal foglalkozó (nagyrészt magyar baloldali emigránsok-50 Uo., 208. 51 Lachmann, Ein Kiebitz. 9. 52 Hogyan látja Pécs városát egy fővárosi ujságíró ? In: Pécsi Napló, 1935. április 16. 4. 53 A Pester Lloyd munkatársa Kecskeméten . In: Kecskeméti Közlöny, 1935. június 13. 3. 54 Kecskemét. Dr. Fritz Lachmann tárcája a Pester Lloydból . In: Kecskeméti Lapok, 1935. július 7. 2–4. 55 Lachmann, Ethnographisches. 8. 56 Uo.
