Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Monostori Imre: Németh László „szerelmes földrajza”
90 következő színműveket láthatta a kecskeméti közönség: Cseresnyés, VII. Gergely, Villámfénynél, Az áruló, Az írás ördöge. Ezután a Németh László-életműben fölfe dezhető Kecskemét-motivációkat veszi számba, beleértve a kecskeméti példaembereket (többek között Katona József, Kodály Zoltán vagy Mathiász János alakjait). Mindezeket és az összes további kapcsolati elemet bőséges dokumentációval látja el, önmagát is belehelyezve az akkori jelenkori történésekbe.10 „Debrecen, lelkem székvárosa” Elsősorban Bakó Endre jóvoltából tudhatunk meg sokat arról a szintén erős vonzódásról, amely Németh Lászlót Debrecenhez fűzte. Bakó időben első tanulmánya a debreceni színház Németh-előadásait elemezte.11 Az első előadásra, az Utazás bemutatójára 1962 novemberében került sor nagy érdeklődés mellett, ám mérsékelt sikerrel. A következő Németh-bemutatót kilenc év múlva tartották; ám most sem a legjobb darabot választották: az Erzsébet-nap ot vitték színre, de tisztes helytállással sikert értek el. Hamarosan a Puskin-drámát, a Csapdá t láthatta a debreceni közönség, majd 1980-ban a Villámfénynél követke zett. A legnagyobb kihívás 1994 szeptemberében történt meg: a Galilei , mégpedig az addig soha nem játszott eredeti negyedik felvonással Lengyel György rendezésében. A dráma és az előadás igencsak mérsékelt sikert ért el, s országosan sem volt jobb a visszhang. Bemutattak egy vizsgaelőadást is: a Széchenyi került így színre 2000-ben. A Németh László-drámák kedvetlen fogadtatásának okait kutatva Bakó Endre már az ezredfordulón előrevetítette a korszellem védhetetlen hatását, hiszen befejezésképpen ezeket írta: „Nem zárható ki az a következtetés sem, hogy a posztmodern kánon várható uralkodásának következő periódusában Németh László művei még ritkábban vagy egyáltalán nem lesznek kívánatosak Debrecenben!” (És máshol sem – tehetjük hozzá két évtizeddel később.) Bakó következő hasonló tárgyú, ezúttal már nagyobb időperiódust és témavilágot feldolgozó tanulmánya 2003-ban jelent meg.12 A történetet itt a harmincas évekkel kezdi a szerző: mi keltette fel s kötötte le a debreceni értelmiség és irodalmi közélet köreiben a figyelmet Németh Lászlóval kapcsolatban? Nyilván a művek, a hang bátor egyedisége és eredetisége, a nemegyszer provokáló figyelem a magyar valóságra, a magyar szellemi életre. A jelzett debreceni értelmiségi kör (Gulyás Pál, Juhász Géza, Tóth Béla, Karácsony Sándor, Kardos László, Kardos Pál, Kondor Imre, Koczogh Ákos és mások) kezdettől fogva figyelemmel kísérte és írásaival támogatta Némethet, majd debreceni látogatásai nyomán a személyes kapcsolatok is kialakultak és megerősödtek. Szellemi pezsgést eredményeztek Németh László ekkori esszéinek, tanulmányainak debreceni kritikái és a debreceni szerzők más egyéb fórumokon publikált írásai, egyszóval harmonikus volt az 10 A kecskeméti megyei könyvtár 2016-ban Szokolay Klára összeállításában ajánló bibliográfiát adott ki Németh László és Kecskemét címmel. 11 Bakó Endre: Németh László színművei a Csokonai Színházban = Debreceni Szemle, 2002. 1. sz. 100–117. 12 Bakó Endre: Németh László debreceni fogadtatása és kapcsolatai. (1938 – 1944) Klny. a Könyv és Könyvtár XXV. kötetéből. (295–319.) Debrecen, 2003.
