Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók
63 pedig már kapcsolatban volt Bereczky Alberttel és Tildy Zoltánnal, de ismerte Ortutay Gyulát, Kovács Imrét és Szakasits Árpádot is. A „kiugrási iroda” munkálataiban „Hargitai százados” néven vett részt,44 emellett Balassagyarmaton 10-15 fős csoportot alakíttatott és fegyverzett fel rokonával, Dobó József tartalékos százados helyőrségparancsnokkal. A három bázisra osztott kis alakulat egyik célja Horthy Miklós elrejtése lett volna egy sikertelen kiugrási kísérlet esetén.45 A kormányzó kimenekítésére végül nem került sor, de Mikó az MNFFB-ből sem maradt ki. Ennek katonai vezérkarában „a félmilitáris alakulatok szervezésével foglalkozott”,46 miközben illegális találkozókon is részt vett. Ott volt például – Nagy Jenő, Dessewffy Gyula, Pénzes Géza, Fischl Emil és Stolte István társaságában – azon a Délivasút kávéházban megtartott egyeztetésen, ahol „Budapest déli részének partizán parancsnoka”, vagyis Topa János előadta az általa irányított tízezer partizánról költött meséjét.47 Mikó ügyesen konspirált, mivel ezzel közel egy időben, 1944. november 16-án nevezték ki a Fővezérség Különleges Csoportjának a vezetőjévé.48 Körletét lakásához közel, az argentin nagykövetség Bimbó út 51. szám alatti elhagyott épületében alakította ki. Az agilis százados november 22-én hivatalos volt a Tartsay Vilmos lakására megszervezett, végzetes találkozóra, autója azonban defektet kapott, késve ért a lakáshoz, így elkerülte a letartóztatást. Az azonban, hogy számos társától eltérően a következő napokban sem került csendőrkézre, sőt pozícióban maradhatott, arra figyelmeztet, hogy ekkoriban még nem tartozott az ellenállás első vonalába. Jó kapcsolatot ápolt ellenben a Skorzeny által parancsnokolt SS-Jagdverbanddal, ami a Zsabka Kálmán vezette zuglói KISKA-egységhez hasonlóan lehetővé tette egysége számára az ostromlott városban maradást a kiürítés idején.49 Budapesten, az MNFFB november 22–23-i „lefejezése” után nagyarányú népfelkelésre már aligha gondolt komolyan bárki. A cél immáron a németek által erőddé nyilvánított város szenvedéseinek mérséklése volt, amit az oroszok minél gördülékenyebb bejövetelével, vagyis a gyors kapitulációval lehetett elérni. Ennek megfelelően előtérbe került a „folyosónyitás” már korábban is tervezett megoldása. Erre szervezkedtek a KISKA-parancsnokok is december végén, január elején,50 s hasonlóan gondolkodott a velük együttműködő Mikó-csoport is. 44 Rosdy Tamás: A Mikó-rejtély nyomában. Gazsi József a II. világháború magyar ellenállójáról, Mikó Zoltánról. Magyar Nemzet, 1995. okt. 9. 14. 45 Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/11. gyalogzászlóalj története (1939–1945) . Balassagyarmat, Nagy Iván Történeti Kör – Nógrád Megyei Levéltár, 2000. 195–196. Hasonló tervekről tudott Kudar Lajos csendőr alezredes sofőrje, Siket István is. Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz. Bp., RTV–Minerva–Kossuth, 230–231. 46 Gazsi József: A Felszabadító Bizottság . In: Magyarország 1944 , 194–195. 47 Demény Pál: Ellenállók, antifasiszták, 1944 . História, 1983/ 2. 8–9. Sárközi Zoltán – Tóth Róbert: Egykorú feljegyzés a Szovjetunió Barátai Magyarországi Egyesületének (SZUBME) a hazai antifasiszta ellenállásban betöltött szerepéről, 1944–1945. Hadtörténelmi Közlemények, 1985/1. 34. 48 Magyarország a második világháborúban. Lexikon . Főszerk. Sipos Péter, PETIT REAL, Bp., 1997. (online) 49 Bondor: i. m. , 66. Budai József: Hárman a nyilas pokolból, 2 . Néphadsereg, 1969. nov. 7. 6. 50 Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945 . Századok, 2020/2., 290–291., 304–305.
