Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 4. szám - Bartha Ákos: Mikó Zoltán vezérkari százados és a népi írók
64 A KISKA-csapatok gyanúba keveredése miatt végül a rózsadombi kapunyitás mellett tették le a garast, amihez azonban Mikóék önereje – pár tucat fegyveres – kevés volt. Ezért Mikó és társai 1945. január elsején délután felkeresték az egyetemi rohamosztag közelükben kialakított parancsnokságát, ahol felfedték szándékukat. A rohamosztag parancsnoka, Sipeki Balás Lajos százados időt kért, hogy átgondolja a dolgot. Bondorék rosszat sejtettek, így este immáron Mikó nélkül tértek vissza, miközben kompromittáló irataikat igyekeztek megsemmisíteni. Hiába siettek, mert a rohamzászlóalj parancsnoka csak éjjel három órakor tért vissza a Várból, ahova időközben távozott. „Testben és lélekben meggyötörten, megfélemlített állapotban továbbítottam azt a parancsot, hogy a parancsnokságra jövőket tartóztassák le” – emlékezett utóbb Sipeki.51 Így is történt. Bondort másnap délután Sipekiéknél egy ismeretlen százados fogadta, aki azon nyomban letartóztatta a főhadnagyot és kísérőit. A foglyok útja innen a Várba vezetett, ahol csendőrnyomozók vallatták őket. Bondornál 16-18 pontból álló „konspirációs utasításokat” is találtak arra vonatkozóan, „milyen pontokat hol és hogyan kell megszállni”.52 Mindeközben a Bimbó úti központot a számonkérők és a műegyetemi rohamzászlóalj együttes erővel felszámolta, újabb és újabb fegyvereseket fogva el. Ekkor lőtték agyon a menekülni próbáló Hertelendy János tizedest. Mikó Zoltánnak sikerült elmenekülnie (budai házakban és a török követség kertészlakjában bujkált), ám ez csupán a nyilasoktól mentette meg. A front átvonulása után, január legvégén saját maga jelentkezett az orosz parancsnokságon, ahol előbb igénybe vették szolgálatait a németbarát magyar katonák kiválogatásánál, majd az NKVD fogságába került, számos bajtársával egyetemben. A foglyok hosszú kálvária után – melyből Szabó Pál és Asztalos István is kapott ízelítőt – Constanțában kötöttek ki, ahol Mikót halálra ítélték, és az Odesszába történő átszállítást követően, 1945. augusztus 15-én kivégezték. * * * Mikó együttműködött a hozzá hasonló sorsra jutott Raoul Wallenberggel is. Az angolszász titkosszolgálati háttérrel is rendelkező svéd üzletember korántsem szalondiplomataként került Budapestre 1944 nyarán, mivel korábban „az utcai harcok specialistája volt a stockholmi polgári védelemnél”.53 A Wallenberg– Mikó-kapcsolat révén juthatott hivatalosan vételezett katonai élelmiszer „halálmeneteknek”, s a százados fellépése nyomán őriztek csendőrök védett házakat a körbezárt fővárosban.54 Mikó korábban, még valamikor december közepén két visszaemlékezés szerint katonai kíséretet is biztosított a svéd diplomatának, 51 Idézi: Józsa Béla: Egyetemisták az ostromgyűrűben. A Magyar Királyi I. Honvéd Egyetemi Rohamzászlóalj története 1944 októberétől 1945. február 14-ig. Bp. Történelmi Hagyományőrző és Hadisírgondozó Alapítvány, 1999. 98. 52 Koncz Elek vallomása, d. n. ÁBTL 3.1.9. V-87668 Koncz Elek és társai, 37. és Koncz Elek jegyzetei, Bp., 1946. aug. 12. Uo., 48. 53 Ingrid Carlberg : „Itt egy szoba, és rád vár...” Raoul Wallenberg története . Bp ., Noran, 2020, 445. (e-pub) 54 Szekeres József: A pesti gettók 1945. januári megmentése. „A magyar Schindler” – Szalai Pál visszaemlékezései és más dokumentumok alapján. Bp., BFL, 1997. 58.
