Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 1. szám - Tóth Krisztina: Hol (vers)

3

Tóth Krisztina

Hol

Nem ott, ahol kanyarodik a műút,

ahol néha kisodródnak az autók,

főleg télen, de soha sincs halott,

nem ott, ahol már zöldebbek az utcák,

nyírott sövény van, kutya is a kertben,

és a családfő éjjel jár haza,

és nem is ott, az iskola előtt, hol

reggelenként egy férfi álldogál,

és nem is bent, a betonudvaron,

nem az elhagyott, kiszáradt mezőkön,

ahol az eldobott csikk földet ér és

felparázslik, nem ott indul el,

az erdőszélen, a rohadt humuszban,

ahol valakit még élve elástak:

ott kezdődik a vers.