Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Hadik András: Sümegi György: Lechner Ödön írásai című könyvéről
121 műve, és az, hogy Budapestre költözése után is foglalkoztatta, foglalkoztatja Kecskemét és Bács-Kiskun megye művészeti, építészeti múltja. A Lechner-szöveggyűjtemény három részre tagolódik. Az első 132 oldalas rész Lechner Ödönhöz köthető szövegek változatos gyűjteménye, amelyben magán- és hivatali levelek, sajtónyilatkozatok, petíciók ugyanúgy megtalálhatók, mint a jól ismert Önéletrajzi vázlat (1911), és a híres manifesztum: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz (1906). Ragadjunk ki néhányat illusztrációképpen ezek közül! Elsőként említsük meg azt a levélrészletet, melyet Lechner első monográfusa, Vámos Ferenc közölt először a Nyugatban 1928-ban. Ez egy Prágában kelt levél 1866. október 17-éről, amelyben arról ír, hogy találkozott Klapka önkénteseivel a cseh fővárosban.6 Ehhez tudni kell, hogy a komáromi hős, a ’48-as emigráció legendás alakja a poroszok támogatására egy magyar légiót toborzott azzal a céllal, hogy törjenek be Felső-Magyarországra, és szervezzenek ott felkelést az osztrákok ellen. Ugyan eljutottak Magyarországra, de ott felkelést nem tudtak kirobbantani, majd a porosz-osztrák háború is gyorsan véget ért (1866. jún. 15. – júl. 26.) A döntő ütközet Königgrätznél (Hradec Kralové) zajlott le július 3-án. A felek 1866. augusztus 23-án kötöttek békét Prágában. Lechner nem egészen két hónappal később Berlinből Prágába utazott, valószínűleg kíváncsi lehetett az új helyzetre, és így találkozott a magyar önkéntesekkel, akik haza kívántak térni. Ez a háború eredményezte végül is a Kiegyezést. Politikai nézeteiről tanúskodik szintén Primayer Irmának írott két levele. Az egyikben a következőket írja: „...Jó atyám engem a katonakötelezettség alól kiváltott, ...mentve talán attól is, hogy mint szökevény bolyongjak sokáig külföldön, mert hogy zsarnok zsoldosa legyek, nem, soha, inkább vesszek el. Petőfi a szerelem és a szabadság költője, vele hangoztatom jelszavát.”7 Koppenhágai útjáról 1867. június 21-én a következőket írja, utalva a Kiegyezésre és Ferenc József magyar királlyá koronázására, amely június 8-án volt Pesten: „...Sokáig maradtam még a födélzeten, mialatt a nagyszerű látványok sora sok komoly gondolatot ébresztett bennem, mikor még folytonos vágyódásom szeretett enyéimhez és kedves hazámba, járult,hol utolsó időben oly ünnepet ült a magyar, aminőt még keveset élt, ha nem csupán váratlan fényét értve, azon magasztos erkölcsi győzedelmét tekintve. Itt az idő, adja Isten, legyen igaz Széchenyi jóslata: Magyarország nem volt, hanem lesz.”8 Ebben a fejezetben tíz tétel vonatkozik Kecskemétre, egy pedig Kiskunfélegyházára. Ebből öt Kecskemét város budapesti bérházával kapcsolatos, mely korai korszakának fontos, Ybl által is megdicsért tervezése.9 K ét dokumentum kapcsolódik a Városháza tervezéséhez. Az egyik a Városháza tervének ismertetése, amely 1892 júniusában jelent meg a Magyar Mérnök-és Építész Egylet közlönyében. A megbízást pályázaton nyerte el a Lechner-Pártos tervezőpáros. A műleírás végén a szerzőpáros a következőképpen fogal mazta meg a szándékát: „...A választott stílust illetőleg az épület építőművészi kiképzésekor tervezők, amennyire csak lehetett, kerülték a konvencionális műidomokat, de különösen őrizkedtek az olasz reneszánsz, vagy az úgy nevezett Mária Terézia-stílus sablonszerű alkalmazásától, nehogy az ugyanabban a stílusban épített, magasztosan egyszerű és kolosszális méretű nagytemplommal kelljen versenyezniök. De ezt öntudatosan azért is tették, mert egy nagy magyar város első modern középületének művészi alakításakor nem akarták azokat a műidomokat alkalmazni, melyek legpregnánsabban mutatják Bécstől való függőségünket, hanem inkább a régibb és dicsőbb múlt csapásán haladtak, melyből épp városházák alakjában – hazánk felső vidékein igen érdekes műemlékek 6 p.6. 7 p.10. 8 p.12. 9 A bérház címe ma: Veres Pálné u. 9. tervezés és építés: 1871–1874.
